A MASZSZ elnöke kiemelte: az átlagkereseteket tekintve a visegrádi országok (V4-ek) között Magyarország az utolsó helyen áll. Az eseményen bemutatott kutatás szerint tavaly havi 88 619 forint volt az egy felnőttből álló háztartás létminimum értéke, míg a tipikusnak mondható, két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 256 995 forint. A felmérést a Policy Agenda a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi módszertana alapján készítette, a kutatás elkészítését támogatta a Friedrich Ebert Alapítvány. Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője kifejtette: becslésük szerint jelenleg a magyar társadalom 36 százaléka él a létminimum szintje alatt.
Hozzátette: a felmérés eredményei alapján jelen állás szerint megvalósíthatónak látszik a szakszervezetek azon célkitűzése, hogy 2018 január 1-jétől minden 8 órában dolgozó munkavállaló nettó jövedelme érje el a létminimum összegét. Kiss Ambrus közölte: a létminimum Magyarországon azt a jövedelmet biztosítja egy háztartás számára, amely a folyamatos szerény életvitel fenntartásához szükséges. Tehát ez az összeg nem alkalmas váratlan kiadások finanszírozására, és ebből a pénzből félre sem tudnak tenni.
A politológus a közfoglalkoztatottak helyzetére is felhívta a figyelmet, mert mint mondta: nőtt a közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér közti bérolló, ugyanis 2017-ben előbbi 3 százalékkal, míg utóbbi 15 százalékkal emelkedett. Ezáltal a közfoglalkoztatotti bérből fenntartott háztartások 99 százaléka tartozik a létminimum alatt élők táborába – jelezte az elemző.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a felmérésben 1798 háztartás adatait vették figyelembe, amelyek mintegy 701 ezer háztartásban élő 1 millió 708 ezer embert reprezentálnak. A havi átlagos létminimumérték háztartásonként 175 ezer forint volt. A felmérés szerint a vizsgált háztartások kiadásaik 31,1 százalékát fordítják élelmiszerre, 22,7 százalékát lakásfenntartásra, aminek 68 százalékát rezsire költik. Ezen felül csaknem 8,7 százalékot közlekedésre, 5,1 százalékot egészségügyre, testápolásra költenek, míg telefonálásra 6,5 százalék, oktatásra, művelődésre és szabadidőre pedig 5,9 százalék jut.
Jan Niklas Engels, a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodájának vezetője ismertette: a Friedrich Ebert Stiftung német politikai alapítvány, amely a szociáldemokrácia értékei mellett kötelezte el magát. A létminimum számításról kifejtette: a magyar szakszervezetek és a szakszervezetek által végzett munkában alappillér a létminimum értéke. Folyamatos feladatként jelölte meg a létminimum alatt élők számának csökkentését. Kordás László felidézte, hogy a MASZSZ a Policy Agendával együttműködve azért vállalta a létminimum érték számítását, mert 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal úgy döntött, nem publikálja többé ezt a mutatót.
Forrás: szakszervezetek.hu