A vállalkozások idén átlagosan 13-17 százalék között emelték a munkavállalók fizetését, vagyis az infláció mértékével korrigáltak – számoltak be a Napi.hu kérdésére az érdekképviseletek vezetői. A fizikai munkakörökben előfordult a fizetés akár 20 százalékot is meghaladó emelése is, miközben a szellemi alkalmazottak jelentős része hosszú évek óta nem részesült bérrendezésben, a rekordinfláció ellenére sem – írja a napi.hu.
Befejeződtek a bértárgyalások a versenyszféra vállalatainál, idén a fizetés vásárlóerejének megtartása volt a legfőbb cél. A cégek egy jelentős részénél csak a tavaszi hónapokban született döntés a bérrendezésről. Januárban elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért dolgozók, valamint a kötelező legkisebb bérek miatt kialakuló bértorlódással érintett munkavállalók fizetése változott.
Idén az infláció döntött a fizetés sorsáról
Átlagosan 13-17 százalékkal, vagyis az infláció várható éves mértékével emelkedtek a fizetések a versenyszféra vállalatainál – mondta a Napi.hu-nak Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte, hogy
az idei bértárgyalásokon egyértelműen a fizetések reálértékének megőrzése, vagyis az inflációkövető bérrendezés volt az elsődleges céljuk a szakszervezeteknek az állami cégeknél és a versenyszféra vállalatainál.
Természetesen, ahol megvolt rá lehetőség, ott az érdekképviseletek inflációt meghaladó fizetésemelésről állapodtak meg. A szakszervezeti vezető példaként említette, volt olyan cég, ahol a fizikai munkakörökben dolgozók keresete idén átlagosan 22 százalékkal nő.
Az árrobbanás az új kihívás, de a régi problémák is maradtak
A fizetések emelését és a munkáltatók bérezési gyakorlatát továbbra is érdemben befolyásolja a munkaerőhiány és a fluktuáció. Mészáros Melinda kérdésünkre emlékeztetett,
több megállapodásban vállalta a munkáltató, ha az infláció nem a várakozások szerint alakul, például folytatódik az áremelkedés és a vásárlóerő tovább csökken, akkor év közben is lehetőség van korrekciókra.
Ilyen például az egyszeri, bérként és nem bérenkívüli juttatásként kifizetett kompenzáció, ami nem újkeletű, mivel a tavalyi évben több vállalatnál volt példa ilyen jellegű ellentételezésre – emlékeztetett a Liga Szakszervezetek elnöke.
Mészáros Melinda megjegyezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben az infláció 14,5 százalék volt, ám a dolgozók fogyasztói kosarának jelentős részét kitevő élelmiszerek 26 százalékkal emelkedtek az év során.
Az elnök kérdésünkre kiemelte, ahol ebben az évben infláció alatti béremelés valósul meg, ott jellemzően tavaly állapodtak meg a munkáltatóval az átlagosnál nagyobb bérrendezésben, vagy nincs jelen szakszervezet, így a dolgozók érdekérvényesítő képessége nem elégséges a munkáltató erőfölényével szemben.
Érdekképviselet híján győz az infláció
Mészáros Melinda ugyanakkor rámutatott,
az inflációkövető béremelés azoknál a vállalkozásoknál minden esetben megvalósult, ahol szakszervezeti jelenlét van.
Az érdekképviselet szerepének jelentőségét mutatja, hogy azoknál a vállalkozásoknál kellett elfogadniuk a munkavállalóknak, hogy nem részesülnek bérrendezésben az elszálló árak ellenére sem, ahol a dolgozók a kollektív képviselet híján egyénileg nem tudtak egyeztetni a munkáltatóval.
Célt érhet az egyéni bérharc?
Egyénileg is el lehet érni eredményeket, de csak rendkívül korlátozottan – emelte ki az elnök. Az elmúlt években állandó problémát jelentő munkaerőhiány továbbra is rákényszeríti a menedzsmentet a bérkorrekciókra. A munkáltatók tisztában vannak a toborzás nehézségeivel, gyakorlatilag egyes munkakörökbe már képtelenség munkavállalót találni.
Ezért a vállalkozások elemi érdeke, hogy az ott dolgozók ne menjenek el. Emiatt sok területen, például az iparban komoly bérverseny alakult ki. Ez nem véletlen, hiszen a munkavállalók többségénél a fizetés a legfontosabb szempont, noha az elmúlt években alapvetően más téren is magasabbak az elvárásaik.
Mészáros Melinda hozzátette, sajnos sok magyar munkavállaló évek óta nem kapott fizetésemelést. Ez elsősorban a szellemi munkakörökben és a magasabb keresetű, többdiplomás alkalmazottaknál jellemző. A rekordmagas infláció ugyanakkor nem csak az alacsonyabb keresetűeket érinti rendkívül érzékenyen, hanem mindenkit, vagyis azokat is, akik magasan képzettek és a tudásuk pótolhatatlan. Ezen a területen komoly lemaradást kell pótolniuk a munkáltatóknak.
A diploma és a szaktudás már nem a jó fizetés garanciája
Lesújtóak a tapasztalatok, mivel az elmúlt évekhez hasonlóan idén is az alacsonyabb keresetű, alacsonyabb képzettséget igénylő, jellemzően fizikai munkakörökben dolgozók bérét emelték az infláció mértékével, vagy azt meghaladóan.
A kékgallérosok bérének dinamikus emelése is üdvözölendő, a probléma az, hogy közben a diplomás, akár több évtizedes munkatapasztalattal bíró szellemi munkakörökben dolgozók jóval infláció alatti fizetésemelésben részesülnek, de nem ritka, hogy esetükben a béremelés teljesen elmarad
– mutatott rá a Napi.hu megkeresésére Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke.
A szellemi munkakörök alkalmazottai évek óta kisebb mértékű béremelést kapnak, mint a fizikai dolgozók. A munkáltató ezt általában azzal indokolja, hogy az érintettek fizetése bruttó 500 ezer forint és egymillió forint közötti, így a százalékosan kisebb mértékű emelés a valóságban akár nagyobb összeg is lehet, mint egy alacsonyabb keresetű dolgozóé.
Buzásné Putz Erzsébet kérdésünkre arra emlékeztetett, hogy a magas képzettséget igénylő munkakörökben a már egyébként is évek óta visszafogottabb béremelésre jött az árak rekordokat döntő emelkedése.
Az infláció így pont azokat a munkavállalókat érinti legérzékenyebben, akik az elmúlt évek bérfelzárkózásából kimaradtak, vagy alig részesültek úgy, hogy jóval több energiát és erőforrást fordítottak tanulmányaikra és a magas szintű tudás érdekében.
Forrás: napi.hu
