A Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet (MOL BÁNYÁSZ) 2025. december 31-el megszüntette tagságát a Magyar Szakszervezeti Szövetségnél, és 2026 januárjában kérte felvételét a LIGA Szakszervezeti Szövetségbe. A kérelmet a LIGA Elnöksége megvizsgálta és tagjai közzé felvette a szakszervezet. Kis Bálintot, a MOL Bányász Szakszervezet elnökét a szakszervezet céljairól és az előttük álló kihívásokról kérdeztük.
– Kedves Bálint, egyáltalán vannak még bányászok?
– Igen, vannak. A bányász hagyományok egészen a selmeci Alma Máterből indulnak; vannak a klasszikus mélyművelésű bányászok, a szénbányászok, kavics bányászok és szén-hidrogén bányászok, vagy olajbányászok. Hál’ Istennek még vagyunk, sokan vagyunk, és reméljük, hogy ez a szakma tovább prosperál a jövőben is.
– Hány bányászról beszélhetünk Magyarországon?
– Magyarországon az aktív bányászok a 2020. évi KSH adatok szerint hatezer főt számláltak ez napjainkra 2-3 ezer fős létszám lehet, elsősorban felszíni fejtésben, és az olajipar területen vagyunk jelen.
– A bányászszakszervezet nagy múltú szakszervezet, ahol nagyon fontos hagyomány, a kötődés, mégis, miért nem döntöttetek úgy, hogy a korábbi konföderációból kiléptek és ehhez a szakszervezethez csatlakoztatok?
– 1969-ben született a MOL Bányász Szakszervezet, így a mostani döntés jelentős mérföldkő a MOL Bányász Szakszervezet életében. Fölismertük a változás szükségességét, és azt gondoltuk, hogy ebben az irányban stabil szakmai háttérre van szükségünk, amely segít nekünk. Tagságunk igénye alapján a váltásunk egyik alapja az volt, hogy stabil szakmai, szakszervezeti, jogi szakértői gárdával és országos érdekvédelmi szinten elfogadott, és a mai elvárásoknak megfelelő szakszervezeti kommunikációs kultúrával rendelkező szövetséghez csatlakozzunk, ahol biztos hátteret kapunk az előttünk álló kihívásoknak a kezeléséhez.
– A MOL Bányász Szakszervezet szervezetési területén nyolc kollektív szerződésért felel. Milyen területeken vagytok jelen?
– A MOL Bányász Szakszervezet alapszabálya alapján az olajiparhoz. olajbányászathoz, a szénhidrogéntermeléshez, földgáztároláshoz kötődő területeken vagyunk jelen. Jellemzően a MOL-ban, a MOL vállalataiban, a teljesség igénye nélkül a MOL Nyrt-en, a Rotaryban, a Geoinformban, KVV és több lányvállalatnál. A MOL-on kívül az MVM-MFGT, HEXUM Zrt -nél vagyunk reprezentatív szakszervezet, illetve az Akusztik Kft.-nél és számos olyan, az olajiparhoz kötődő kisebb cég, mint az OILTECH Kft. , a Heat Energy Kft. Néhány területünk van, sajnos még nincs kollektív szerződésünk, de büszkén mondhatjuk azt, hogy durván 50%-os KSZ lefedettségünk.
– Földrajzilag hol találhatóak a szervezeteitek?
– Az ország teljes területén, hiszen az alapszervezeteink munkavállalói, tagjaink járják az országot. A Rotary és a Geoinform, mint a fúró és well service cégek például az ország teljes területén megjelennek. Ezen kívül magyarországi földalatti gáztárolók az ország több pontján találhatók, úgy, mint Zsana, Pusztaszőlős, Hajdúszoboszló, Pusztaederics. Algyőn jelen vagyunk a Hexum Zrt.-nél aki többek között a biztonsági földalatti gáztárolót is üzemelteti.A székhelyünk Budapesten van a MOL Campusban a Dombóvári úton. .
– Említetted, hogy a kollektív szerződés a legtöbb helyen létezik, legalábbis a szervezeteitek felénél. Miért probléma, ha nem létezik? Mi van ezekben a kollektív szerződésekben, amiért ilyen fontosnak tartod?
– A kollektív szerződés a munkáltató és az érdekképviseletek között kötött jognyilatkozat, amely törvényi szint feletti juttatásokat, lehetőségeket biztosít a munkavállalók számára. Ez napjainkban egyre jobban fölértékelődik, hiszen e mentén tud a szakszervezet érdeket érvényesíteni, és a tagjainak plusz juttatásokat elérni.
– Mondj egy példát, mi az, ami nem lehetséges kollektív szerződés nélkül, mi az, ami lehetséges kollektív szerződéssel?
– Ha például a műszakos munkavállalókat nézzük, akkor azt gondolom, nagyon fontos a műszakpótlék kérdése. Van egy törvényi szint és van egy a kollektív szerződésben rögzített a törvényi szintnél jelentősen magasabb juttatás.
– Ez konkrétan mennyi? Lehet-e számszerűsíteni?
– Nem bocsátkoznék numerikus értékekbe, de esetenként ez több tízezer forintot is jelent. Egyébként több olyan juttatás van a kollektív szerződésben, mint a különböző plusz szabadságok, a karácsonyi vagy, 13. havi fizetés. A betegszabadság díjazása törvényi szint fölött, különélési juttatás, túlmunka díjazás etc. Mindezeket a szakszervezetek tárgyalják ki a tagjaik számára. .
– A MOL az egyik legnagyobb hazai vállalat, ha nem a legnagyobb. Mennyire nagyvonalú a bérezésben?
– Ez összehasonlítás és elemzés kérdése. A MOL kifinomult vállalati kultúrát hoz magával, magas szintű szociális párbeszéddel rendelkezik, azonkívül stabil munkahelyi hátteret, karrierfejlesztési lehetőséget biztosít. Úgy ítélem meg, hogy a MOL bérstruktúrája és bérezése versenyképes a munkaerőpiacon. Egy jól felépített lojalitási juttatási rendszert működtet a MOL.
– Én ebből azt olvasom ki, hogy nem a hatalmas bérezés, hanem a kiszámíthatóság, a vállalti kultúra és az előrelépési lehetőség az, ami itt tartja a munkavállalókat.
– Ez szemlélet kérdése. Én azt mondom, a teljes juttatási csomagot kell értékelni – lehet, hogy van olyan vállalat, ahol több például az alapbér, de a teljes csomag nem versenyképes a MOL juttatási csomaggal. Én azt gondolom, hogy a teljes juttatási csomag, amelyet a munkáltató biztosít az érdekképviseletekkel megtárgyalva, az versenyképes.
– Ebben azért nektek is részetek van, hogy ilyen ez a csomag, hiszen ezt kiharcoltátok a kollektív szerződésben!
– Ezt az elődeink érdeme is, akik a szakszervezet élén elérték és KSZ-ben rögzítették ezeket a juttatásokat Nekünk az a feladatunk, hogy ezeket meg tudjuk őrizni és a jelen kor követelményei mentén tovább tudjuk fejleszteni. Annak érdekében, hogy láthatóak és vonzók legyünk azok számára, akik a szakszervezetekhez szeretnének csatlakozni.
– Milyen kihívásokkal számoltok a 2026-os évben?
– A MOL Bányász Szakszervezet számára jelentős kihívás lesz az, hogy a MOL Nyrt. 2026 április elsejétől átalakul és Holding-rendszerű működésre vált. Ez a változás az érdekképviseletek számára teljesen új helyzetet teremt. Az új önálló entitásokban nulláról kell majd újraépítenünk az érdekképviseleteket. ! Ezen kívül fontos a tagtoborzás, a fiatalok elérése, a fiatalok eléréséhez kötődő kommunikációs csatornák beazonosítása (facebook, messenger etc.),. Ezen csatornák használati szabályainak illesztése kialakítása, illesztése a vállalati szabályokhoz pl. hogyan kezelhetjük, használhatjuk munkánk során a bizalmas információkat ezen felületeken. Olyan szakszervezeti működést kell kialakítanunk, amely gyors, hiteles információ-áramlást biztosít a tagjaink számára.
k-l-
Forrás:liganet.hu
