A legendás Blue Note jazz kiadó 1957 jelentette meg John Coltrane legendás albumát. Talán nem túlzó, hogy JC volt a jazz műfajának legkiemelkedőbb szaxofonosa. Ezen csodálatos együtt állások eredménye a modern jazz eme apoteózisa. Bármennyit is hallgatjuk mindig egy újabb csodát fedezünk fel benne. Mindjárt a címadó szám közel 11 perce sem hagy nyugodni, oda kell figyelni és élvezni! A lemezen már a „nagy” művész egyénisége dominál, az öt számból négyet ő jegyez, de érdemes megjegyezni, hogy az album negyedik számát, egy balladát Jerome Kern és Johnny Mercer szerezte. A csapat ezt gyönyörűen, szívet-lelket melegítő lírai előadásban adja elő.
A csapat összetétele is pazar, JC mellett a „kölyök” (ekkor 19 éves) Lee Morgan trombitált, a következő évben meghalt legendás bőgős, a 22 éves Paul Chambers, a zongorista Kenny Drew, a dobos „Philly” Joe Jones, és a harsonás Curtis Fuller. Ők a Blue Note büszkeségei voltak. A felvételeket pedig a legendás hangmérnök Rudy Van Gelder stúdiójában vették fel, így ma is tökéletes hangzásról beszélhetünk.
Ennek a 2 lemezes kiadás érdekessége, hogy az elsőn az eredeti anyag található, a másodikon az un. „take” számok találhatóak, például az első a címadó szám rossz indítás miatt elvetett változata. De szerepel itt a címadó és a Lazy Bird két jó teljes változata, illetve a Moment’s Notice két, nem teljes felvétele.
A kiadás nemcsak a hanganyagban kiváló, maga a tájékoztató füzet is igényes, például Ashley Kahn zenetörténész nyolc oldalas tanulmányát is közli, de megtalálható az eredeti kisérő szöveg Robert Levin tollából, illetve Michael Cuscuna a Blue Note korábbi igazgatójának sorait is. Bátran állíthatjuk, ez a lemez indította el Coltrane-t, hogy a jazz egyik legnagyobb alakja legyen.
2023.Február 27. Varga Ferenc Illés
