Felháborította a szakszervezeteket a Semjén Zsolt által beadott, salátatörvénybe rejtett határozat, ami eltörölné az általuk idén elvégzett reprezentativitás mérést. A mérés során a szakszervezetek felmérik, hogy az egyes közalkalmazotti ágazatok egyes munkahelyein mekkora az érdekképviseleti jelenlétük. Ez azért fontos a számukra, mert az érdekegyeztetéseken, tárgyalásokon való részvételük bizonyos mértékű tagsági százalékhoz kötött. A szakszervezetek elvégezték ezt a tetemes munkával járó mérést, azonban a reprezentativitási százalékok megállapításához össze kell vetniük az adatokat az állam számaival. A kormány azonban a nyár közepe óta nem ül le ezt megtenni a szakszervezetekkel. Közben az önkormányzatok már több helyütt elfogadták a mérések eredményeit, az érdekképviseletek így meg is kezdték az alapján a munkát.
Ezeket a mérési eredményeket tenné most semmisé Semjén javaslata, és végeztetné el a munkát ismételten a szakszervezetekkel jövőre, miközben úgy tűnik, a kormány sem tudja pontosan, hogy a folyamatos átalakítások után mekkora a közalkalmazotti létszám.
A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában (KOMT) hivatalos képviselettel rendelkező négy szakszervezeti konföderáció közül három megdöbbenve értesült a miniszterelnök-helyettes által a kormány nevében benyújtott salátatörvényben foglaltakról. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint ugyanis a reprezentativitás megállapítás jövő évi megismétlésének semmi köze a törvény előszavában hivatkozott járvány megelőzéshez – írják közleményükben.
A törvényjavaslat 19. paragrafusa szerint a szakszervezeti reprezentativitás megállapítás 2021. évi teljes eddigi feladatellátásának törléséről, illetve az eljárás 2022. első negyedévével kezdődő megismétléséről kívánnak a veszélyhelyzetre való tekintettel rendelkezni.
„A hivatkozott törvényjavaslat megvalósulása esetén a 2021. március – 2021. november között az egyes közszolgáltató intézmények (bölcsődék, óvodák, közoktatási intézmények, szociális otthonok stb.) intézményvezetői és az ott működő alapszervezeti titkárok szervezési-adategyeztetési munkája egyetlen tollvonással törlésre kerül! Épp úgy, ahogy visszamenőleg törlésre kerülnek azok az elvégzett feladatok, amiket az elmúlt kilenc hónapban a jegyzők, a területi három oldalú érdekegyeztető testületek tagjai, valamint az országos bizottság tagjai és szakértői végeztek”
-írják közleményükben a szakszervezeti szövetségek.
A reprezentativitás felmérés a közalkalmazotti státuszban lévő szektoroknak azon kötelezettségük, hogy az adott ágazat létszámához viszonyított legalább 10%-os szervezettséggel kell rendelkezni egy szakszervezetnek ahhoz, hogy az országos ágazati érdekegyeztetésben részt tudjon venni. A konföderációknál a hozzájuk tartozó tagszakszervezeteknek a konföderáció létszámának 5%-os szervezettségűnek kell lennie, vagy legalább három tagszakszervezetnek országosnak kell lennie, hogy a KOMT-ban az adott szakszervezeti szövetség részt vehessen. Területi szinten hasonló a helyzet.
Ezt három évente kell elvileg elvégezni, de már második éve halasztották el, mire idén elkezdték a mérést.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) munkavállalói oldalának ügyvivője lapunk megkeresésére elmondta, a salátatörvényt minden egyeztetés nélkül terjesztett be Semjén Zsolt.
Ennek a csomagnak a preambuluma szerint az abban szereplő szabályozásokat a koronavírus-helyzetre való tekintettel szükséges meghozni.
Azonban a 19. paragrafus arról szól, hogy az országos reprezentativitás megállapítás eddig elvégzett munkáját figyelmen kívül hagyja, 2022-ben pedig ismételten kijelölik sorsolással január, február vagy március hónapok közül azt a tárgyhónapot, amit figyelembe kell venni, és le kell folytatni a reprezentativitás mérést. A gond csak az, hogy ezt már lefolytatták.
2021-ben, amikor az Országos Reprezentativitás Megállapító Bizottság (ORMB) megalakult, akkor kijelöltük a februári hónapot, aminek az adatai alapján a még érintett közalkalmazotti jogviszonyba tartozó szakszervezetek elvégezték azt a munkát és adatszolgáltatást, ami az ő kötelezettségük – mondta.
Gosztonyi szerint problémát jelentett, hogy a folyamatos átszervezések miatt februárba még belecsúszott az egészségügyi ágazat, melynek dolgozói akkor még közalkalmazottnak számítottak, azonban március végével elvesztették a jogviszonyukat. Ők végül részt se vettek a mérésben. Mégis rájuk hivatkozva akarják törölni az adatokat, és jövőre újra elvégeztetni a mérést.
Emellett már a területi reprezentativitást megállapító bizottságok is elvégezték a feladatukat, kihirdették az adott szakszervezetek reprezentativitását, és ez alapján már sok helyen el is kezdődött a szakszervezeti munka, a szakszervezetek már megállapodtak az önkormányzatokkal az együttműködésekről és az egyeztetési rendszerről.
„Ezekkel mi lesz? Ezt a munkát is annulálják, érvénytelenítik?”
Ami Gosztonyi szerint probléma, és amit a szakszervezeti oldal vitatott, hogy a kormány a folyamatos át-, és kiszervezések miatt nem tud releváns országos közalkalmazotti létszámadatot prezentálni.
Ezt már nyáron jelezték, új adatszolgáltatást követelve a kormánytól, amiből kiderül, hogy 32 ezer fővel többet adtak meg első alkalommal, mint a valóság. Ezért a reprezentativitási megállapítás határidejének kitolását kérték, mert látható volt, hogy nincsenek megfelelő adatok a kormány oldalán.
Először szeptember végére, majd, amikor nem kaptak választ novembert javasolták új határidőnek, decemberi határozat kihirdetéssel, majd, amikor arra sem kaptak választ, akkor a munkavállalói oldal a KOMT (mint az ORMB felettes szervének) plenáris ülésének összehívását kérték, hogy a kormány ott számoljon be arról, hogy mi történik, miért van időhúzás, miért nem tudnak megállapodni.
A KOMT összehívásáról november 12-én küldtek dr. Zöld-Nagy Viktóriának, az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárának levelet. Ebben azt kérték, hogy a kormányoldal számoljon be a reprezentativitás megállapítás rendje szerinti végrehajtásról. Erre sem kaptak választ,
„de meglepődve tapasztaltuk, hogy megjelent a fenti salátatörvény, amivel az egész idei éves munkánkat gyakorlatilag ki akarják dobni a kukába”
-mondta el Gosztonyi, hozzátette, KOMT-ot továbbra is szeretnék összehívni, ahol szeretnék számonkérni a kormányt, hogy miért nem történt egy ilyen törvényjavaslat benyújtása előtt egyeztetés a szakszervezetekkel.
A KOMT alapszabályában benne van kötelezettségként, hogy egy ilyen jogszabály előtt a munkavállalói és az önkormányzati oldal véleményét is ki kell kérni. Ez elmaradt.
„Felrúgják az egész intézményesített érdekegyeztetési rendszert. Ehelyett egy tollvonással megsemmisítik az idei évi munkát, és el akarják kezdeni jövőre újból az egészet. Ez olyan, mint a Ki Nevet a Végénben.”
Legközelebb 2022 áprilisában lehetne kisorsolni a mérvadó hónapot január, február és március közül, de Gosztonyi szerint ekkora már mindenki a választásokkal lesz elfoglalva, így a kormányoldal sem gondolhatja komolyan, hogy a kampány közepén pont a reprezentativitás megállapítással fog tudni foglalkozni.
„Településenként ezek a mérések megtörténtek, a bizottságok felálltak és elkezdték a hivatalos munkát. Ha ezt eltörlik kezdhetjük előröl. Kétszer dolgoztatnák a szakszervezeteket, akik idén becsülettel elvégezték már ezt, és ez nem kis munka.”
Most a járványra hivatkozva halasztanák el ismét, úgy, hogy az adatfelvitel már a járvány harmadik hullámában megtörtént.
Gosztonyi elmondta, hogy már csak az maradt hátra, hogy a szakszervezetek által feltöltött adatokat összehasonlítsák a kormány hivatalos adataival, de éppen ez az a pont, ami sokszor „nem stimmel”. Július végén volt az utolsó plenáris ülés, ahol ezeket a vitákat le lehet folytatni, azóta csak a munkavállalói oldal kezdeményező levelei voltak, amire választ sem kaptak.
„Ez az intézményesített érdekegyeztetési szintérnek a teljes semmibe vétele, ami egész egyszerűen elfogadhatatlan.”
A szakszervezeti vezető elmondta azt is, a legutóbbi, 6 évvel ezelőtti mérés óta annyi ágazatot szervezett ki a kormány, hogy már ők sem tudják, hány közalkalmazott van, „ettől ez az egész egy bohózattá válik”.
