Az alkatrészhiány miatt rengeteg ledolgozatlan munkaóra halmozódott fel az autó, gép- és elektronikai iparban, amelyet a cégek nem szeretnének veszni hagyni. Sajátos alkukat kínálnak – írja a Népszava.
Továbbra is rengeteg a ledolgozatlan óra a munkaidőkeretben elszámoló gyárakban és üzemekben, hiszen a főként az autó-, gép-, és elektronikai ipart érintő alapanyaghiány még mindig nem oldódott meg.
A munkaadók továbbra is keresik a kiskaput: hogyan lehetne megoldani, hogy ezeket a mínusz órákat akkor is ledolgozzák a munkavállalók, amikor már lejárt az aktuális munkaidőkeret. Több cégnél azzal az ötlettel álltak elő, hogy amikor nincs munka, csak a fizetés 60-80 százalékát adnák oda a dolgozóknak, de később, amikor a kiesett időt pótoltatnák, nem fizetnének 100 százalékál többet – számolt be lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A ledolgozatlan órákat ugyanakkor – a cikkünk és az annak nyomán indult célvizsgálat hatására – már nem tartják a dolgozók pénzbeli tartozásaként nyilván. Az autó-, gép- és elektronikai iparban most éppen nincs ugyan a korábbiakhoz hasonló teljes satufék, de visszafogott a termelés mindenütt. A munkavállalók 3-4 napokat dolgoznak, majd ugyanennyit nem, vagy a korábbi 3-4 műszakból csak kettő megy be forgóban – vázolta a helyzetet a szakszervezeti vezető, aki szerint területükön nincs olyan cég, amelyet ne érintene mindez. Emiatt és a korábbi, járvány okozta leállások miatt rengeteg mínusz órája gyűlt fel a dolgozóknak: van, akinek csak néhány tucat, de van, akinek több száz óra is.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb tüntetéssorozatát kiváltó – a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett -, 2018-as jogszabálymódosítás ugyanis lehetővé tette, hogy a cégek többéves munkaidőkeretben igazítsák a megrendelések mennyiségéhez a dolgozók munkaidejét.
Ha kevés a megrendelés, a munkavállalók kevesebbet dolgoznak, de megkapják az alapbérüket. Ha később több lesz a megrendelés, a mínuszórákat ledolgoztatja a cég, és a munkavállalók továbbra az alapfizetésüket kapják – túlóradíj nélkül. A járványra hivatkozva tavaly egy időre a szakszervezetek egyetértési jogát is elvette a kérdésben a kormány, így akkor a cégek egyoldalúan vezethettek be 2 éves munkaidőkeretet, vagy meghosszabbíthatták a meglévőt. Tucatszámra éltek is a lehetőséggel.
Az ugyanis a munkáltatónak kedvezett volna, hiszen így rugalmasabban tudták volna szervezni a munkát. Csakhogy akkor még senki nem számolt azzal, hogy a járvány után az ágazat termékeihez elengedhetetlen chipek tartós hiánya miatt is vissza kell majd fogni a termelést. Ezek az egyeztetés nélkül bevezetett munkaidőkeretek december-március környékén lejárnak, a mínusz órákat viszont az akadozó ellátási láncok és az alkatrészhiány miatt nem tudják ledolgoztatni a cégek. Október elején ezért több cég azzal próbálkozott, hogy a dolgozókkal fizettesse ki a mínuszórákat. Egy fémipari és egy műanyagipari üzemben, ahol szeptemberben ért véget a munkaidőkeret, le is vontak emiatt a dolgozók béréből egy részt.
A Vasas Szakszervezet szerint számos vidéki autóipari fellegvárban is azt állították a dolgozóknak, hogy pénzzel – több tízezer forinttal – tartoznak a vállalatnak.
Erről szóló cikkünk, majd az annak nyomán október 18-án indult rendkívüli foglalkoztatásfelügyeleti célvizsgálat hatására azonban a cégek visszatáncoltak, a levont összegeket pedig visszafizették. Úgy tudjuk, a kormány nem csak a célvizsgálatot rendelte el, de figyelmeztette is a vállalatokat: nem szeretné, hogy a választások előtt ilyen botrányok övezzék a foglalkoztatást. Lapunk azonban a hét elején hiába kereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy hol tart a célvizsgálat – hány munkáltatót és dolgozót ellenőriztek, milyen szabálytalanságokat találtak -, szokás szerint nem kaptunk választ.
Csütörtökön azonban “semmi jele a munkaidőkerettel kapcsolatos tömeges jogsértéseknek” címmel körbeküldtek a sajtónak egy közleményt. Ebben azt írják: a több mint 750 ellenőrzött vállalkozásból mindössze egynél talált az október közepén indult rendkívüli munkaügyi célvizsgálat tárgykörébe tartozó szabálytalanságot a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt idézve közlik: a munkaidőkeretet leggyakrabban alkalmazó gépipari és feldolgozóipari ágazatokban olyan erős a munkaerő-kereslet, hogy a vállalkozások inkább nem kockáztatják szakképzett dolgozóik elvesztését jogsértő trükközéssel. A tárca által rugalmasnak nevezett szabályozás szerintük a pihenőidő egyenlőtlen kiadásával segít megvédeni a munkahelyeket, és rendszeres jövedelmet biztosít a munkavállalóknak.
A közleményben ugyanakkor azon kérdéseinkre hiába kerestük a választ: hány ledolgzatlan munkaóra halmozódott fel a cégeknél a járvány és az alkatrészhiány miatt, és a célvizsgálat tapasztalatai szerint hogyan igyekeznek úrrá lenni a helyzeten a vállaltok. László Zoltán viszont elmondta: jelenleg a szakszervezet sem tud olyan cégről, amely a ledolgozatlan munkaórák pénzbeli visszafizetését várná el dolgozóitól. A vállalkozások keresik ugyanakkor annak jogszerű útját, hogy hogyan lehetne mégis tovább görgetni ezeket a mínusz órákat, mert a későbbiekben szeretnék majd valamilyen módon visszadolgoztatni. Az ágazatban arra számítanak ugyanis, hogy jövő februárban, márciusban helyreállnak végre az ellátási láncok, az alkatrészhiány kezelhető mértékűvé válik, így beindulhat újra gőzerővel a termelés.
A Vasas helyi tagszervezeteit ezért több helyen arra próbálják rávenni, hogy egyezzenek bele a mínuszórák továbbvitelébe.
Ezzel kapcsolatban is hiába kerestük a tárcát: szabályos-e a minuszórák továbbgörgetése, illetve tervezik-e esetleg módosítani a vonatkozó szabályozást, választ nem kaptunk, és a közleményben sem találtunk. Féltucat cégnél eközben arról alkudozik a vezetőség, hogy az állásidőre – azaz amikor nincs termelés – ne kelljen 100 százalékos alapbért fizetniük, hanem csak 60-80 százalékot. Túl azon, hogy ez a pénz legfeljebb az éhenhalásra lenne elég, meglehetősen különös elképzelés a munkáltatók részéről, hogy amikor később visszadolgoztatnák ezeket az órákat, akkor viszont nem 120, 140 százalékos bért fizetnének, hanem csak 100 százalékot – meséli László Zoltán.
Szerinte a cégek is érzik, hogy ez nem túl gáláns ajánlat, így van, ahol azzal próbálkoznak: az állásidőre 80 százalékot adnak, de később a hiányzó részt is kifizetik.
A Vasas alelnöke leszögezte: ilyen alkukba sehol nem fognak belemenni, ez nem is jogszerű. Megjegyezte: van, ahol elbocsátásokra utalgatva próbálják rávenni a megállapodásra a helyi szakszervezeti vezetőket. Elmondása szerint ez olyan cég, ahol eleve hatalmas a fluktuáció, és lasszóval fogják az embereket, így ez nevetséges próbálkozás.
Forrás: Népszava
