Valahol már újra a fedélzeten a teljes csapat, máshol már be-bejárogatnak és akadnak szervezetek, ahol még továbbra is home office-ban zajlik a munka. Sok jó és rossz példát láttam arra az utóbbi hónapokban, hogyan kezelték a vezetők az irodába való visszatérést. A leggyakoribb hibákat gyűjtöttem össze.
1. Hirtelen mindenkit visszarendelni
Az irodába való visszatérés akkor komfortos, ha van átmeneti időszak. Legyenek napok, amikor opcionális a bejövetel, hogy mindenki érezze, szokja újra a légkört, az irodai teret a bentről való munkát, levetkőzze esetleges félelmeit. Legyen a visszatérésnek belső kommunikációs menetrendje is, ez a feszültséget is csökkenti a munkavállalókban. A kialakult belső rutinon ugyanis nem könnyű változtatni. Home office-ban nem kellett üzletiesen felöltözni, nem ment el a munkába járással idő és nem kellett személyesen egyeztetni vezetőkkel, kollégákkal. Időbe telik fejben újra hozzászokni az új napi rutinhoz, a viselkedési és érdekérvényesítési mintákhoz. A változás/változtatás pedig még békediőben sem egyszerű.
2. Készpénznek venni, hogy mindenki biztonságban érzi magát
Ugyan július közepén éppen alacsonyak a fertőzésszámok Magyarországon, a járvány továbbra is jelen van az országban. A lakosság alig több mint fele kapta meg a védőoltást, több millióan nem védettek. Akadnak, akik vagy egészségügyi vagy más privát okból nem oltatták be magukat és olyanok is, akik még oltottan sem szeretnének megfertőződni. Érdemes figyelni arra, hogy az iroda mindenki számára biztonságos hely legyen. Éppen ezért tartsunk fent az irodában biztonsági előírásokat (például távolságtartás, fertőtlenítés, külső vendégek fogadásának korlátozása). Hogy pontosan milyen szigorúakat, azt szervezete válogatja, ám így tud mindenki fesztelenül dolgozni. Ha valaki maszkban szeretne dolgozni, vagy kéri az elszeparálást, legyünk erre is tekintettel.
3. Úgy tenni, mintha semmi sem történt volna
A koronavírusjárvány és a kényszerű home office egy sor tabut döntött le a szervezetekben. Lehet távolról is állásinterjúzni, munkavállalókat felvenni, betanítani, bővíteni a toborzási rádiuszt, kisebb lélegzetű meetingeket, a képzéseket videón megtartani, vagy például a munkavállalók mentális egészségéről online gondoskodni. Ne dobjuk el ezeket az eredményeket csak azért, mert a korábban megszokotthoz akarunk ragaszkodni. Ezekkel ugyanis időt nyerünk, növeljük a hatékonyságot. Persze egy személyes találkozás a legtöbb cégnél nehezen kiváltható a toborzás-kiválasztásban, az onboardingban, ám a több körös személyes interjúknak vége lehet. Ugyanúgy fontos eleme lehet a megtartásnak a mentális egészségprogram, amire a Covid okozta kihívások (egyedüllét, munka-magánélet összehangolása a karanténban) ráirányították a figyelmet.
4. A home office-ra szükséges rosszként tekinteni
David Solomon, a Goldman Sachs pénzügyi tanácsadó vezérigazgatója egyenesen azt mondta: “A home office aberráció.” Az újra kevéssé nyitott vezetők zöme ennél óvatosabban fogalmaz: “Kiszabadult a szellem a palackból. A távmunkát már nem lehet tiltani, ám nem szeretjük.” Ők indirekt módon próbálnak nyomást gyakorolni a munkavállalókra. Például: belengetik, hogy aki sokat van home office-ban, neki nehezebb az előléptetés vagy home office-ban nehezebb a csapatban aktív szerepet játszani. Tény, hogy a 100 százalék home office nem egészséges egy szervezetben, így nehezebb beépülni egy teambe, nem alakul ki a dinamika. Ám ennél a szürke zónánál, már az is jobb, ha egy vezető tiszta helyzetet teremt és napi jelenlétet követel meg. (Hogy aztán mennyien maradnak ezek után, az egy másik kérdés.) Ha van távmunka policy, akkor az legyen részletes, egyértelmű és közérthető.
5. A dolgozók megkérdezése nélkül átrendezni az irodát
Megy a nagy tervezés, hogyan nézzen ki a jövő irodája. A fő irány: Az iroda mérete nem változik, az arányok tolódnak el. Kevesebb fix munkaállomás, több shared desk és több közösségi tér. Még mielőtt ebbe belevágnánk érdemes külsős tanácsadóval konzultálni és az átalakításról a dolgozókat is megkérdezni. Kényes kérdés az egyéni, fix munkaállomás megszüntetése. Sokan ragaszkodnak a székükhöz, az asztalukhoz, ahhoz a 2 négyzetméteres térhez, amit magukénak tartanak. Éppen ezért a shared desk rendszerre való áttérésnél legyünk érzékenyek a dolgozói kérésekre, főleg, ha egy sokat bejáró munkavállalóról van szó. Apróságnak tűnik, de bizonyos munkavállalóknál jelentősen csökkenti az elköteleződést ennek rossz kezelése.
6. Nyári szabadságra nem elengedni a kollégákat
Rendkívül nehéz időszak van mindenki mögött. Most az alacsony fertőzésszámoknál és az európai lazításoknál (még) könnyen megoldható egy külföldi nyaralás is. Ebben a helyzetben egy felelős munkaadónak nem illik megtagadni a feltöltődés lehetőségét. Ha valaki kifogyott a szabadságból, valamilyen alternatív megoldást érdemes keresni.
7. Újra csak “munkavállalóként” kezelni a csapattagokat
A koronavírus-járvány másfél évének egyik újdonsága, hogy az iroda hazaköltözött és a munkaadók beköltöztek az alkalmazottak otthonába: több időt foglalkoztak a csapattagokkal, közelebb kerültek családokhoz, egyéni élethelyzetekhez és ez a legtöbb esetben a bizalmi viszonyt erősítette. Érdemes lenne munkaadóként ezt az értéket megőrizni, tudni arról, hogy a napi munkáját végző munkavállaló mögött milyen családi és szociális háttér bújik meg. Egyszóval: nem a munkavállalót, hanem az embert látni benne.
8. A középvezetőket nem tréningezni célirányosan
A középvezetők rendkívül fontos szerepet játszanak a cégek életében: ők azok, akiknek kétféle elvárásnak kell megfelelniük: részben a felsővezetés meghosszabbított karjai, részben az alkalmazottak érdekvédői. Ők a Covid alatt élesben tanulták ki a remote csapatok vezetését. A cég menedzsmentje nem úszhatja meg, hogy középvezetőit ne vértezze fel az új normálisba szükséges vezetői készségekkel. Most például arra, milyen technikákkal és eszközökkel vezessen hibrid (részben az irodából, részben távolról dolgozó) csapatokat.
9. Nem kidolgozni egy tervet az esetleges negyedik hullámra
A nagy cégek már kidolgozták forgatókönyveiket, ha ősszel jön egy negyedik Covid-hullám. Aki ezt nem tette meg, ne dugja homokba a fejét, mert sajnos valószínűleg nincs mögöttünk ez a járvány. Az informatikai infrastruktúrában fenn kell tartani fehérgallérosoknél a 100% home office képességét.
10. Azt hinni, hogy munkaadóként nyeregben vagyok
A pandémia alatt változott a munkavállalók viselkedése: jobban ragaszkodtak a pozícióhoz, nehezebben váltottak, így a munkaerőhiány is eltűnt. Mostanra magára találta az álláspiac, a Covid-válság előtti szinten a hirdetésszámok, a munkavállalók bátrabbak lettek. A legjobbakért újra meg kell küzdenie a munkaadóknak.
Forrás: hrportal.hu
