Sehol sem nőnek olyan gyorsan az árak az Európai Unióban tavasszal, mint Magyarországon, és az szinte biztos, hogy 2021-ben nem emelkedik a minimálbér reálértéke. Idén hosszas vita után és csak megkésve – februártól – emelkedett a minimálbér. Akkor még azzal kalkulált a kormány, a munkaadói és munkavállalói oldal, hogy amennyiben a várt 3%-os idei áremelkedés mellett 4%-kal nő a minimálbér, akkor a legkisebb keresetek vásárlóereje kismértékben emelkedik. Akkor abban egyeztek meg a felek, hogy az év második felében megvizsgálják, van-e tere a további emelésnek még idén.
Azóta azonban kiderült, hogy az infláció biztosan magasabb lesz idén, mint 3%. Az elmúlt hónapok árdinamikája alapján idén sokkal valószínűbb, hogy 4%-hoz lesz közel az éves átlagos infláció, miután áprilisban minden várakozást felülmúlva, 5% fölé gyorsult az éves áremelkedési ütem. Ilyen magas infláció nyolc éve nem volt, és várhatóan a következő hónapokban is tartósan magas marad az áremelkedés. Mostanra az elemzői közösség mellett a kormány is látja, hogy idén az elmúlt évekhez képest sokkal gyorsabb lesz az áremelkedés. Ennek keretében a nyugdíjasok kiegészítő emelésben részesülnek, korábban, mint a szokásos őszi kompenzációs időszak. Ez is jól mutatja, hogy az infláció magasabb a vártnál, ami sokaknak csökkenti a reáljövedelmét.
Beszélni kell a minimálbér további emeléséről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő ülésén
– mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke a Portfolio megkeresésére. Itt az ideje a további béremeléseknek – hangsúlyozta Palkovics.
A februári megállapodásban rögzítették a felek, hogy a gazdasági helyzet alakulásának függvényében tovább tárgyalnak majd a minimálbér alakulásáról, amit meghatározhat az is, hogy a kormányzat milyen ütemben csökkenti tovább a járulékokat. A hatéves bérmegállapodás alapján ha 6%-kal nőnek a reálkeresetek egy bizonyos időszakban, akkor a kormányzat fokozatosan csökkenti a járulékokat, amelyet a vállalatok a minimálbér emelésére is fordítanak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint Magyarországon
A KERESETEK NÖVEKEDÉSE ÜTEME AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN MEGKÖZELÍTETTE A 10%-OT, A REÁLBÉREK NÖVEKEDÉSE PEDIG 6%-OS VOLT.
Mindeközben a minimálbér és a bérminimum 4%-kal emelkedett, így a legkisebb bérből élők nem tudnak többet vásárolni a jövedelmükből tavalyhoz képest.
Az első negyedévben tapasztalt, 6%-os nemzetgazdasági reálbéremelkedés nem jelenti automatikusan azt, hogy az év második felében csökken a szociális hozzájárulási adó és emelkedik a minimálbér – mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, akit a KSH béradatai kapcsán kérdeztünk. Habár kedvező folyamatnak nevezte, hogy kitartott a gyors béremelkedési dinamika, a VOSZ főtitkára arra számít, hogy inkább 2022-ben növekedhetnek a minimális bértételek és csökkennek újra a bérterhek, az adók és a járulékok.
Úgy tűnik, a kormányzat is ezt tervezi. Varga Mihály Pénzügyminiszter korábbi közlése szerint nem idén júliustól, hanem 2022. júliusától csökken újabb 2 százalékponttal a munka közterhe. Megszűnik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás és 0,5 százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, ezzel évente 250 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.
Orbán Viktor miniszterelnök is inkább 2022-től lát teret a minimálbér emelésére. A Kossuth Rádiónak adott interjújában májusban arról beszélt, hogy a kormány eddig a védekezésre koncentrált, miközben a gazdaságot is kézben tartotta. Most a gazdaság újraindításán dolgoznak tovább, ami béremelésekkel is járhat a miniszterelnök szerint, aki azt is közölte, hogy hamarosan megkezdik a tárgyalásokat a jövő évi minimálbérekről, ami szintén fontos állomás lesz.
Perlusz László is úgy véli, hogy még közel sem biztos, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentés alapjául szolgáló reálbérmutató el fogja érni a 6%-ot most, de ők tartják magukat a kormányzat, a munkavállalói szervezetek és a munkáltatók között létrejött megállapodáshoz: ha eléri a megállapodás szintjét a reálbér emelkedése, amelynek hatására csökkenti a kormányzat a terheket, akkor azt minimálbér-emelés formájában odaadják a munkavállalóknak. Perlusz szerint
A KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE NEM TÁMASZTJA ALÁ A JÁRULÉKOK CSÖKKENTÉSÉT IDÉN, HISZEN A BÜDZSÉ DEFICITJE MÁR MOST IS JELENTŐS MÉRTÉKŰ.
A kormányzat számos intézkedést hozott a gazdaság újraindulásának támogatása érdekében, amelyek növelték a hiányt – fogalmazott.
A Portfolio felkereste a Pénzügyminisztériumot és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, hogy a 6%-os reálbérnövekedés jár-e járulékcsökkentéssel az idei évben, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Perlusz László arra számít, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbér kérdése, különös tekintettek a gyors béremelkedésre. Ahhoz képest ugyanis, hogy a magyar gazdaság mély válságon ment keresztül, a cégek idén érdemben emelik a béreket.
Csak a féléves gazdasági adatok ismeretében tárgyalhatunk a minimálbérről, amelyek augusztusban derülnek ki
– mondta a Portfolio érdeklődésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Szerinte az a kérdés, hogy az a fellendülés, ami az első negyedévben elindult, kitart-e a következő időszakban, mennyire tűnik el a járvány harmadik hulláma, és „ne adj’ Isten lesz-e negyedik”. Rolek aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lesznek-e lokális járványok azok körében, akik nem oltatják be magukat, és ha nem érjük el a kritikus átoltottságot, akkor akár 4. hullám is kialakulhat, még akkor is, ha nem lesz akkora, mint az előző – osztotta meg aggodalmait Rolek, ami a gazdaság kilábalását is befolyásolhatja.
Palkovics Imre azonban arról beszélt, hogy a gazdasági adatok egy része már most is világosan mutatja a helyzetet, amiből a legfontosabb a vártnál magasabb infláció, ami sújtja a munkavállalókat, illetve az is látszik, hogy a nemzetgazdasági átlagbér gyorsabban nő, mint a minimálbér. Egyelőre csak abban értenek egyet a felek, hogy a gazdasági helyzet függvényében kell értékelni a béremelési lehetőségeket, azonban amíg a munkáltatói oldal a vállalatok kedvezőtlen helyzetéről beszél – akiket megtépázott a válság -, addig a munkavállalói képviseletek az életszínvonal romlásától tartanak.
Címlapkép: Getty Images
Forrás:portfolio.hu
