Úgy tűnik, 175 ezer forint alatt marad a magyar minimálbér jövőre: ez az egyetlen, ami biztosnak látszik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után, amelyen ismét a legkisebb hazai bérekről egyeztettek a munkaadói, és a munkavállalói szervezetek, valamint a kormány képviselői – írja a Népszava.
Megállapodás ugyan továbbra sem született, az álláspontok viszont valamelyest közeledtek, bár még mindig igen távol állnak egymástól.
A szakszervezetek 7,5 százalékos emelést szeretnének, a munkáltatók legfeljebb 3 százalékos növelést látnak lehetségesnek. Előbbi 173 ezer, utóbbi 166 ezer forintra növelné a jelenleg 161 ezer forintos minimálbér bruttó összegét. Ez a munkaadók részéről jelentős elmozdulás, hiszen két hete még egyáltalán nem láttak emelésre lehetőséget. Igaz, ezt az inflációkövető növelést most is csak akkor látják lehetségesnek, ha a kormány 2 százalékkal csökkenti a munkáltatói járulékokat.
A kormány továbbra sem fejtette ki álláspontját. A munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentéséről Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt hétfői éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Konkrétumot nem említve úgy fogalmazott: a kormány eltökélt szándéka, hogy “ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják”, akkor a következő két évben is tovább csökkentik a szochot. Ennek mértéke egy 2016-os megállapodás értelmében az akkori 27 százalékról mára 15,5 százalékra mérséklődött.
A további 2 százalékos csökkentés feltétele egy korábbi megállapodás szerint az, hogy az idén 6 százalékos reálbérnövekedés legyen. Kérdés, ez megvalósulhat-e, a harmadik negyedévben ugyanis csak 3,8 százalékos reálbérnövekedést mértek, a koronavírusjárvány miatt pedig az utolsó negyedév még rosszabbul alakulhat.
A 2020-as év és a jelenlegi gazdasági helyzet nem alapoz meg egy jövő évi minimálbéremelést, de ha a kormány is besegít, akkor van lehetőség arra, hogy a legalacsonyabb keresetűek bére is megőrizze reálértékét – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
Mivel a kormány jelenlegi előrejelzése szerint a jövő évi infláció 3 százalék lesz, ezért egy ilyen mértékű minimálbéremelést tart lehetségesnek a munkáltatói oldal. De csak akkor és onnantól, ha megvalósul a 2 százalékos szocho-csökkentés – hangsúlyozta.
Rolek Ferenc megjegyezte: a szakszervezeti oldal 7,5 százalékos emelési elvárása még mindig meglehetősen „elrugaszkodott a valóságtól”, és egy válsághelyzetben irreális is.
Nem lehet most annyival emelni a béreket, mint amikor dübörgött a gazdaság – fogalmazott. Az ülésen vita bontakozott ki arról, hogy a hazai bérek emelésekor figyelembe kell-e venni a környező országok béremeléseit. Lengyelországban, Szlovákiában ugyanis már megállapodtak arról, hogy jövőre 7,7 illetve 7,4 százalékkal nő a minimálbér, a cseh kormány minimum 4,1 százalékot vár. Rolek Ferenc szerint azonban a magyar minimálbért nincs értelme a visegrádi országokéival összehasonlítani, mert a magyar munkavállalók számára nem ezek az elsődleges célországok. Ráadásul a cseh egy főre jutó GDP 50, a szlovák 25 százalékkal magasabb, mint a magyar (a lengyel viszont alacsonyabb A szerk.).
Márpedig a keresetek függnek a gazdaság teljesítményétől is, mint ahogyan egy családban is csak azt a pénzt lehet elkölteni, amit a családtagok megkerestek – hangsúlyozta az MGYOSZ alelnöke. A szakszervezetek viszont a régiós bérektől való még nagyobb leszakadásra figyelmeztetnek, hiszen már most is jelentős a hazai minimálbér elmaradása. A szlovák és a cseh GDP visszaesése egyébként erőteljesebb volt az idén, mint hazánkban, az infláció pedig mindkét országban alacsonyabb, mégis jelentősen emelik a legkisebb béreket.
A korábbi, 10 százalékos béremelési követelésükből ugyanakkor engedtek a szakszervezetek: 7,5 százalékot szeretnének. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a legalacsonyabb keresetűeknél másként áll össze a fogyasztói kosár, abban sokkal nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek és a lakhatás költségei; a jövedelem jelentős része ezekre megy el. Ezért esetükben nem lehet az általános inflációval, azaz 3 százalékkal számolni, mivel az élelmiszerek drasztikusan, 15-20 százalékkal is drágultak. A minimálbér emelés mértékének meghatározásakor erre is tekintettel kell lenni – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Megjegyezte: ha a kormány csökkentené a személyijövedelemadót, akkor elég volna egy kisebb bruttó emelés is, hiszen a nettó jövedelmek így erőteljesebben emelkednének.
A VKF ülésén azonban a kormány képviseletében jelenlévő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár nem fejtette ki a kormány álláspontját. Így nemcsak az esetleges adókönnyítésekről, de arról sem esett szó – kifogásolta Kordás László -, hogyan segítené a kormány azokat az ágazatokat, amelyeknek már a jelenlegi minimálbér kifizetése is nehézségeket okoz. A tárgyalások jövő héten folytatódnak.
V4-es sereghajtó
A magyar minimálbér jelenleg a legalacsonyabb a V4-es országok közül, de a forint mélyrepülése miatt euróban mérve még Románia is leelőzte a magyarországi legkisebb bért. A régióban így már csak a bolgár minimálbér alacsonyabb a magyarnál. Vásárlóerőparitáson mérve kevésbé rossz a helyzet: a V4-ek körében Magyarország a mezőnyből kiemelkedő Lengyelországot követve Csehországgal lényegében egy szinten van, és kissé megelőzi Szlovákiát. A román legkisebb bér ebben az összehasonlításban kifejezetten jól, második helyen szerepel, de ennek az is oka, hogy 2018-ban a keresetek adózási elszámolásával kapcsolatos korrekciókat vezettek be, amelyek mintegy 20 százalékos bruttó béremelkedést mutattak a statisztikában.
Forrás: Népszava
