A koronavírus okozta járvány következtében a gazdaságot érintő működési zavarok mérséklése érdekében a munkáltatók gyakran éltek a munkaidő-csökkentés eszközével. A járványügyi veszélyhelyzetet megelőző időszakhoz képest rövidített munkaidőben dolgozók száma júniusban tetőzött, de szeptember végén még mindig 123 ezren voltak, közülük 76 ezer főnek legalább a felére csökkent a munkaideje. Legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén éltek a munkáltatók ezzel az eszközzel – olvasható a KSH Statisztikai Tükör elemzésében. A napi.hu cikke.
Június vége és október eleje között 260 ezerről 123 ezerre csökkent a rövidebb munkaidőben dolgozók száma.
A koronavírus okozta járvány miatt kialakult munkaerőpiaci zavarokat, gazdasági nehézségeket a munkáltatók többféle eszközzel próbálták kezelni. Az egyik gyakran alkalmazott alternatíva a munkaidő-csökkentés volt. Az idei év 25. hetében száz foglalkoztatottból 6 főnek – ekkor volt legmagasabb az érintettek száma -, a 40. hétben pedig 3 főnek volt rövidebb a munkaideje – olvasható a hivatal tanulmányában.
A munkaidő csökkentésével párhuzamosan a kereset is mérséklődött, jóllehet a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnál a kiesett munkaidőre járó nettó alapbér helyett a megadott összeghatárig munkahelyvédelmi bértámogatást lehetett igénybe venni, meghatározott feltételek mellett. Augusztus végéig országosan 205 ezer munkavállalónak kértek munkahelyvédelmi bértámogatást a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás miatt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium adatai szerint.
Míg 2019-ben havi átlagban 7,2 ezer álláshely esetében jelentették a munkáltatók a megállapodás szerinti munkaidő csökkentését, addig a járvány hazai megjelenését követően ugrásszerűen megemelkedett az erre irányuló bejelentések gyakorisága. A rövidített munkaidővel érintett munkavállalók száma a 25. héten tetőzött, ekkor 261,1 ezer fő volt, ami a 40. hétre 138 ezer fővel mérséklődött.
76 ezer embernek legalább felére csökkent a munkaideje
A 40. hét végén a rövidített munkaidőbe kényszerülők több mint 61 százalékának – 76 ezer főnek – legalább felére csökkent a heti munkaideje.
A legtöbb érintett (94 ezer fő) korábban teljes munkaidőben dolgozott. Közülük közel 42 ezer embernek a veszélyhelyzet előtti heti 40 óráról 20 órára mérsékelték a szerződés szerinti munkaidejét, ezenkívül a leggyakrabban 25, 75 és 20 százalékos óracsökkenést alkalmaztak a teljes munkaidősök esetén a munkáltatók. Nemcsak esetükben, hanem a korábban heti 20, illetve 30 órában dolgozó foglalkoztatottaknál is előfordult ennek a megoldásnak az alkalmazása.
A szálláshely-szolgáltatás vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben alkalmazták leginkább a munkaidő-csökkentés eszközét. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva jelentősek a különbségek. A foglalkoztatottak számához viszonyítva a csökkentett munkaidőbe kényszerülők létszáma:
•a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetén az országos átlag közel négyszerese,
•a feldolgozóiparban több mint másfélszerese,
•a kereskedelemben az átlagos 1,4-szerese volt.
A mutató értéke az adminisztratív szolgáltatás, az ingatlanügyletek és a pénzügyi szolgáltatás esetén még némileg magasabb volt az országos átlagnál, a többi nemzetgazdasági ágban elmaradt attól, az energiaiparban és a közigazgatásban volt a legalacsonyabb. Ez utóbbi területeken nem történt jelentős változás a mutató értékében a járvány hatására. Fontos megjegyezni, hogy a munkaidő változtatása a járvány következményeitől függetlenül is megtörténhet, például saját kérésre, a munkavállaló élethelyzetére tekintettel.
A feldolgozóiparon belül a járműgyártásban dolgozott a legtöbb munkaidő-csökkentésben érintett, száz foglalkoztatottra vetítve számuk is itt volt kiemelkedő. A mutató értéke júniusban még csaknem minden feldolgozóipari ágazatcsoportban jelentősen meghaladta az országosan jellemző létszámot, mivel ezeken a területeken – a tömegtermelés miatt – az átlagosnál nagyobb arányban van szükség fizikai foglalkozásúakra, valamint a járvány miatt kialakult kényszerű leállásokkal, gyárbezárásokkal összefüggésben a termelési folyamatok átszervezésére is sor került. Október elejére a járműgyártásban és a textiliparban maradt magas (8 feletti) az arányszám. Ez alól a vegyipar, a kőolaj-feldolgozás és a gyógyszergyártás a megfigyelt időszakban mindvégig kivétel volt.
76 ezer fizikai foglalkozású munkaideje csökkent
A járvány hazai megjelenése óta 76 ezer fizikai foglalkozású, azon belül 26 ezer, szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó foglalkoztatott munkaideje csökkent, úgy, hogy esetében ez az állapot fennállt még október 4-én is. Arányaiban leginkább a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúak, legkevésbé a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, valamint a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozást folytatók voltak kitéve a munkaidő-csökkentésnek.
A szellemi foglalkozásúak esetében az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásúak érintettsége volt nagyobb, összefüggésben azzal, hogy ezen munkakörök egy része – a fizikai foglalkozású munkakörök többségéhez hasonlóan – megköveteli a személyes jelenlétet, így az otthoni munkavégzés lehetőségét náluk nem, vagy részben lehet alkalmazni.
Arányaiban a legtöbb foglalkoztatott munkaideje Fejér megyében csökkent
A járvány miatt rövidített munkaidőbe kerülők aránya Fejér megyében volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb. A mutatószám nagyságára a megyék foglalkoztatási szerkezet és nemzetgazdasági ágak szerinti összetétele hatott. Pest és Vas megyében az érintettek minimum 70 százalékának legalább felére csökkent a heti munkaideje, ezzel szemben ugyanez az arányszám Fejér és Nógrád megye esetén 40 százalék alatt maradt.
Kiket számoltak bele?
A KSH megjegyzi, hogy az adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz benyújtandó, “A munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól” szóló bejelentő és változásbejelentő adatlapok, valamint a KSH adminisztratív adatokon alapuló munkaügyi adatai.
A munkaidő-csökkentésben érintettek között azoknak az alkalmazásban állóknak a számbavétele történt meg, akikre vonatkozóan a veszélyhelyzet kihirdetését (2020. március 11.) követően adtak be a munkavégzésre irányuló megállapodás szerinti heti munkaidő-csökkentésére vonatkozó bejelentést (főmunkája vonatkozásában), úgy, hogy ez az élethelyzet a tárgyhét végén is fennállt, és az érintett álláshelye vonatkozásában nem történt státuszváltás. (Ha időközben a munkáltató a munkaórát növelte, vagy az érintett jogviszonya megszűnt, illetve szüneteltette, akkor kikerült ebből a körből.) Az adatok tartalmazzák valamennyi vállalkozás, költségvetési és nonprofit szervezet alkalmazottait.
Az adatok feldolgozására úgynevezett kísérleti statisztika keretében került sor a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak árnyaltabb bemutatása érdekében. A munkaidő-csökkentésben érintettek száz foglalkoztatottra jutó száma az érintettek zárónapi létszáma és a foglalkoztatottak havi átlagos állományi létszáma alapján számított intenzitási viszonyszám.
Forrás: napi.hu
