A nyugdíjak nem tartottak lépést az elmúlt években a bérnövekedéssel, ezért jókora olló nyílt a kétféle jövedelemfajta között. A statisztika azt mutatja, hogy a nyugdíjasok az út szélén maradtak – írja a napi.hu.
Magyarországon a nyugdíjak egyáltalán nem tartották a lépést az utóbbi évek bérnövekedésével, ami senkit nem érhet váratlanul, hiszen a nyugdíjak reálértékének védelme az egyik leghatékonyabban sulykolt politikai szlogen volt az utóbbi évtizedben. Márpedig a reálértéken stagnáló nyugdíj azt jelenti, hogy folyamatosan nőni fog a távolság reál értelemben növekvő bérektől – derül ki a G7 elemzéséből.
A medián nyugdíj 117 ezer forint körül volt tavaly, ami még a minimálbérnél is alacsonyabb, a becsült medián bérnek pedig a fele. Egymillió forint feletti nyugdíja 32 embernek van, havi négyszázezer felett 6403 ember kap nyugdíjat. Durva becsléssel a milliós nyugdíjasok évi 500-600 millióba, a négyszázezer felettiek is nagyjából 35 milliárd forintba kerülhetnek az adófizetőknek. Ez a 2018-ban 2700 milliárd forintos teljes nyugdíjkifizetésnek az 1,2 százaléka.
A másik oldalon az öregségi nyugdíjminimum 2008 eleje óta változatlanul 28 500 forint, pedig azóta (2019-ig) összesen 57,4 százalék volt az infláció. Ez azt jelenti, hogy abból, ami 2008-ban még 28,5 ezer forintot ért, ma már csak 18,1 ezernyi árut, szolgáltatást lehet vásárolni. Vagy a másik oldalról ahhoz, hogy legalább a 2008-as 28,5 ezer forintot érje ez az összeg ma, 44,9 ezerre kellene emelni. A tavalyi adatok szerint 18 ezren kapták ezt a nagyon alacsony juttatást. Közel 600 ezer ember nyugdíja nem éri el a havi százezer forintot.
A nyugdíjak fenntartható emeléséhez a munkában állók számának az emelésére is szükség lenne. Emiatt fel kell készülni arra, hogy a nyugdíjasok többiekhez viszonyított jövedelmi arányának csökkenése – a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének ellenére is – egy hosszú és kellemetlen, ráadásul csak nagyon nehezen megoldható társadalmi feszültséghez fog vezetni.
Forrás: napi.hu
