Megszületett az aláírás, a Magyar Közlönyben már meg is jelent: 2023. december elsejétől a minimálbér 15 százalékkal, havi bruttó 266 800 forintra, míg a szakképzettek garantált bérminimuma 10 százalékkal, 326 000 forintra emelkedik. Mennyi ennek a nettója? Milyen állami juttatások emelkednek ezzel a döntéssel? Érdekesség, hogy egy hónapig magasabb lesz a magyar minimálbér a szlováknál.
Ugyan a kormány saját hatáskörben is határozhatott volna róla, a 2024. évi legkisebb bérről is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként született meg a döntés. A munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően 2023. december 1-től a minimálbér havi bruttó összege 266 800 forintra, a garantált bérminimumé (ezt a köznyelvben szakmunkás minimálbérként és tévesen diplomás minimálbérként is emlegetik) 326 000 forintra emelkedik. Az erről szóló kormányrendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben 508/2023 (XI.20.) számmal.
Havi, heti, órára bontott minimumok
A minimálbér hetibér alkalmazása esetén 61 340, napibérnél 12 270, órabérnél pedig 1534 forint.
A garantált bérminimum egy hétre 74 950, egy napra 14 990, egy órára 1874 forint.
Nettó minimálbér
Mivel ezek bruttó összegek, érdemes megnézni, mi marad a zsebben. A HR Portál bérkalkulátorával mindez gyorsan kiszámolható. A bruttó 266 800 forintos minimálbér nettója 177 422 forint (kedvezmények nélkül). A 326 000 forintos garantált bérminimumé pedig 216 790 forint.
Mennyibe kerül a munkaadónak egy munkavállaló?
Egy 266 800 forintos minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló 301 484 forintjába kerül a vállalkozásnak. Az a munkaadó, amely a 326 000 forintos garantált bérminimumot fizeti, annak 368 380 forint lesz decembertől a teljes költség.
A minimálbérhez igazodó juttatások
A minimálbér összege nem csupán a fizetések, hanem különféle juttatások miatt is fontos. Egy sor állami támogatást ennek összegéhez indexálnak. Ilyen például a táppénz, a gyed (diplomás, nagyszülői is), a gyermekek otthongondozási díja (gyod), a csed, az álláskeresési járadék. A gyed maximuma 373 520 forintra nő, a gyod 266 800 forintra, az álláskeresési járadék napi maximuma 8893 forintra, a táppénzé 17 786 forintra emelkedik.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a minimálbér és garantált bérminimum két számjegyű emelése a magukat minimális fizetésre bejelentő egyéni vállalkozóknak extra terhet jelent, ők ezt adóemelésként élik meg.
A minimálbér és garantált bérminimum – a köznyelvben szakmunkás minimálbér – emeléséről szóló megállapodást hivatalosan is aláírta hétfőn Budapesten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának öt tagja, valamint a kormány részéről Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a megállapodás aláírása után közölte: a szakszervezeti oldal számára vállalható, elfogadható kompromisszum született, figyelembe véve a körülményeket, a gazdasági realitást. A munkavállalói oldal céljai közé tartozott, hogy az idei infláció miatti kompenzációt el tudják érni. Emellett olyan mértékű emelést szerettek volna, amellyel a minimálbér közelít az átlagkeresethez, illetve a növekedés meghaladja a reálmegőrzést 2024-ben – ismertette.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke a munkáltatói oldal nevében szintén jelentős eredménynek nevezte, hogy sikerült az öt szervezetnek és a kormánynak megállapodnia, ráadásul ilyen korai időpontban. Ez mutatja a felek pozitív hozzáállását – jelezte. A megállapodás tartalmáról szólva elmondta: a munkaadói oldal nagy kompromisszumokat kötött, de átérezték azt, hogy a legszegényebb rétegek életszínvonalát reálértékben is jelentősen tudják növelni. A jövő évi 6 százalékos inflációval számolva a minimálbéren keresők reáljövedelme 9 százalékkal nő, a garantált bérminimum esetében 4 százalékos lesz az emelkedés – mondta. Hozzátette: ez különösen jelentős, főként amikor a recesszióból éppen kilábaló gazdaságról van szó.
Minimálbér Európában
Nézzünk kicsit körül a világban, hol is áll a magyar minimálbér. Az EU 27 tagországában ötben nincs törvényileg meghatározott minimálbér: Ausztria, Dánia, Finnország, Olaszország, Svédország. A többi 22 országban a 398 eurós Bulgáriától a 2508 eurós Luxemburgig széles a skála az Eurostat 2023. júliusi összesítése szerint. Összegek alapján az EU-tagok három csoportba sorolhatók. Az éllovasok a gazdagabb nyugati államok: Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írország, Luxemburg. A második csoportban a 900 és 1200 közöttiek, főleg a dél-európaiak: Görögország, Portugália, Ciprus, Szlovénia és Spanyolország. A harmadikban a 850 euró alattiak, ezek a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai és balti országok: Magyarország, Bulgária, Románia, Lettország, Horvátország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovákia. Érdekesség, hogy két nem EU-tag – Törökország és Szerbia – Bulgária előtt jár ebben az összevetésben. Ha a mostani emelést is figyelembe vesszük, akkor euróban számolva (379 forintos árfolyammal) 704 euró lesz decembertől a magyar minimálbér, amivel egy hónapig megelőzzük Szlovákiát és Horvátországot. A szlovákok 2024 január 1-től emelnek 700-ról 750 euróra. A horvátoknál brutális ugrást jelentett be a kormány: ott 20 százalékkal, 70-ról 840 euróra növekszik a minimális kereset.
A minimálbér összege néhány országban 2023. júliusban
| Ország | Euró |
| Luxemburg | 2508 |
| Németország | 1997 |
| Hollandia | 1995 |
| Belgium | 1955 |
| Írország | 1909 |
| Franciaország | 1747 |
| Spanyolország | 1260 |
| Szlovénia | 1203 |
| Ciprus | 940 |
| Görögország | 910 |
| Portugália | 886 |
| Litvánia | 840 |
| Málta | 835 |
| Lengyelország | 811 |
| Csehország | 728 |
| Észtország | 725 |
| Horvátország | 700 |
| Szlovákia | 700 |
| Magyarország | 623 (decembertől: 704) |
| Lettország | 620 |
| Románia | 604 |
| Bulgária | 398 |
| EU-n kívüliek | |
| Egyesült Államok | 1156 |
| Törökország | 473 |
| Szerbia | 460 |
| Albánia | 375 |
Forrás: Eurostat
Harmincegy éve 8000 forint volt
Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, első megállapított összege 1992. január 1-től 8 000 forint volt, ami akkoriban a bruttó átlagkereset 35,8%-át tette ki. 1992 és 2011 között mértékét évente állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú (kormány-szakszervezetek-munkaadók képviselői) egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak már csak javaslattételi jogosítványai vannak, a döntés valójában a kormány kezébe került. Az első nyolc évben a minimálbér folyamatosan veszített értékéből, 2000-re az akkori 25 500 forint már csak az átlagbér 29,1%-át tette ki. Ennek az évnek a végén emelte az első Orbán-kormány az eddigi legjelentősebb mértékben a minimálbért, 57%-kal 40 000 forintra, így az összeg az átlagfizetés 38,6%-ára ugrott. Majd 2002-ben 50 000 forintra (plusz 25%-os emelés), amivel már a minimális fizetés az átlagos 40,8%-a lett.
A 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány az első évben nem nyúlt a minimálbérhez, 2004-ben 3 ezer forinttal emelte. A szocialista-liberális kormánykoalíció 8 éves fennállása alatt a minimálbér összesen 23 500 forinttal, 73 500 forintra emelkedett, ami 47%-os plusz (átlag évi 6%). A minimálbér ebben az időszakban az átlagbérhez viszonyítva ismét veszített az értékéből (36,6%).
2010-től a második Orbán-kormány 2012. január 1-től léptette életbe 2002 óta a legnagyobb minimálbér-emelést, amikor is 78 000 forint helyett 93 000 forintban határozta azt meg (plusz 19,2). Ekkor a minimálbér ismét az átlagbér 41,7%-ára ugrott. Utána 2017-ben volt egy nagyobb ugrás, egy 16 500 forintos plusz, majd 2022. januárban jött az újabb nagyobb, 20 százalékos emelés, ekkor 200 000 forintra ugrott a minimálbér és 260 000 forintra a garantált bérminimum. Egy évvel ezelőtt pedig 15 (minimálbér) illetve 14 (garantált bérminimum) százalékos pluszról egyeztek meg a szociális partnerek.
Nyitókép: a minimálbér és a garantált bérminimum változása 2011-2023 között. Forrás: MTI
