Az Országgyűlés 2022. decemberében a Munka Törvénykönyvét több ponton is módosította. A módosítások 2023. január 1-jétől életbe lépnek. Hogyan néz ki a Munka Törvénykönyve 2023-tól? A módosítások közül most a munkaszerződéssel, a munkáltatói tájékoztatással és a próbaidővel kapcsolatos változásokat tekintjük át.
HOGYAN SZABÁLYOZZA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2023-TÓL A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMÁT?
A törvénymódosítás a munkaszerződés tartalmát lényegileg nem módosította. Ennek ellenére a törvény szövegében történt néhány olyan változás, amellyel érdemes tisztában lenni a munkaszerződés megkötésekor.
Természetesen továbbra is elmaradhatatlan tartalma a munkaszerződésnek a munkavállaló alapbérében és a munkakörében való megállapodás.
A törvény eddig kifejezetten rendelkezett arról is, hogy a munkaviszony kezdőnapját és tartamát, valamint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben meg kell határozni. Amennyiben azonban e rendelkezések kimaradtak a szerződésből az sem eredményezte a munkaszerződés érvénytelenségét, mivel ebben az esetben a törvény maga rendelkezett ezekről a kérdésekről.
A módosítás után a Munka Törvénykönyve 2023-tól már elhagyja a munkaszerződés kötelező elemei közül a munkaviszony kezdőnapját, tartamát és a munkavállaló munkahelyét.
A 2023 előtti szabályok helyett a törvény egyszerűsítve csak arról rendelkezik, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony kezdetének napja a munkaszerződés megkötését követő nap. Kimondja továbbá, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. Ha nincs más megállapodás, akkor pedig munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni.
A MUNKÁLTATÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK BŐVÜLÉSE
A módosítást követően kibővül a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége.
Ezt a munkaviszony kezdetén köteles megadni a munkavállaló részére. A törvény egyrészt megtartotta az eddigi tájékoztatási elemeket (pl. napi munkaidő, alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások), és ezeket újabb kötelező tájékoztatásokkal egészítette ki. Ennek célja, hogy a dolgozó sokkal inkább a munkaköréhez igazított tájékoztatást kapjon.
A törvény az eddigi kötelező tájékoztatást a következő elemekkel bővítette ki:
- A munkáltatónak tájékoztatást kell adnia a munkahelyről. A módosítás előtt ez a munkaszerződés kötelező tartalma
- Tájékoztatni kell a dolgozót a munkaviszony kezdetéről, tartamáról.
- A hét azon napjairól is tájékoztatást kell adni, amelyekre munkaidő osztható be. Tájékoztatást kell adni a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő, vagyis a túlóra lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről.
- Nem maradhat el a tájékoztatás a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól.
- Tájékoztatni kell a munkavállalót a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról.
- Meg kell jelölni azt a hatóságot, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.
A tájékoztatást az eddigi 15 nap helyett már hamarabb, a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül kell írásban megadni a dolgozónak.
A január 1-jén már munkaviszonyban lévő dolgozó részére a kibővített tájékoztatást akkor kell megadni, ha ezt 2023. január 1-től számított 3 hónapos határidőn belül írásban kéri. Ebben az esetben a kibővített tájékoztatást a kérelem közlésétől számított 30 napon belül kell megadni a munkavállalónak.
A PRÓBAIDŐT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK
A próbaidővel kapcsolatban jelentős változás, hogy rövid tartamú munkaviszony esetén a próbaidő is arányosan rövidebb lesz.
A Munka Törvénykönyve 2023-tól úgy rendelkezik, hogy ha a munkaviszony legfeljebb 12 hónapra jön létre, akkor a kiköthető próbaidő időtartamát is arányosan kell megállapítani.
E szabály alapján például 6 hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a próbaidő időtartama legfeljebb 1,5 hónap lehet, az általános 3 hónap helyett.
A próbaidőt érintő lényeges pontosítás, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást elegendő a próbaidő utolsó napján postára adni. Korábban sokszor okozott gondot, ha a próbaidő végén postai úton küldött azonnali hatályú felmondást a próbaidő letelte után vette kézhez a másik fél. A módosítás egyértelműsítette, hogy elég a próbaidő letelte előtt postán feladni az azonnali hatályú felmondást. Az már nem szükséges, hogy a másik fél azt a próbaidő letelte előtt kézhez is vegye.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Forrás: https://kocsisszabougyved.hu/
