Odacsap a nyugdíjaknak az állam? Nagy pofon is lehet az szja-visszatérítés

Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője a múlt hét csütörtökön megjelent szja-visszatérítést taglaló rendelet kapcsán a Portfolio-nak azt nyilatkozta, hogy ha maradt az adó-visszatérítés után adó, akkor arról tud rendelkezni a magánszemély. Ugyanis ha a visszatérítés után nem marad fizetendő adó, akkor nincs miről rendelkezni.

KITÉRT ARRA IS, HOGY HA VALAKI A 800 EZER FORINTOS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁR ALATT MARAD, Ő SZÁNDÉKÁTÓL FÜGGETLENÜL MOST NEM TUD RENDELKEZNI PÉLDÁUL A NYUGDÍJPÉNZTÁRA JAVÁRA, A JOGSZABÁLY TECHNIKAILAG ÚGY TŰNIK, ERRE A DÖNTÉSRE NEM AD LEHETŐSÉGET.

A szakértő szerint ugyanakkor előállhat az az opció, hogy majd az éves bevallásban lehetőséget biztosítanak arra, hogy úgy döntsön az illető, nem kér vissza például 150 ezer forintnyi visszatérítést, hanem inkább a pénztárnak történő utalást kéri, de ez nem tűnik szükségszerűnek. Ugyanis feltehetően azért is lett ez a sorrend, mert ha valaki visszakapja az összes befizetett szja-ját, akkor abból maga is teljesíthet önkéntesen pénztári befizetést, méghozzá bármilyen összegben. A különbség annyi, hogy így magának kell intéznie.

Fajcsák Gábor azt is kiemelte, hogy a legjobban azok járnak, akiknek a visszatérítés 800 ezer forintos felső határán túl is marad még annyi szja-juk, hogy az ilyen típusú (pénztári befizetésekhez köthető) adókedvezményt is maximálisan kihasználják. Ez további 150 ezer forint vagy bizonyos feltételek mellett 250 ezer forint adókötelezettség mellett lehetséges – tette hozzá a tanácsadó, aki az szja-visszatérítés elemeiről bővebben ebben a cikkünkben szólalt meg:

Mit mondanak a szakértők?

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség főtitkára a Portfolio kérdésére elmondta, hogy az első visszajelzések alapján az szja-visszatérítés nem fogja megrengetni az önkéntes pénztárakat, de kétségkívül hatással lesz az év végi befizetésekre, hiszen a pénztárak esetében sokan éppen az év végén fizetnek be nagyobb összegeket annak érdekében, hogy kimaxolják az adójóváírást. A szakember kitért arra is, hogy az MNB pár héttel ezelőtti előadásában idén év végére még 20%-os növekedést jelzett előre a tavalyi évhez képest a befizetéseknél, de Kravalik szerint a visszatérítés miatt az év végi befizetések megmaradnak a tavaly látott szinteknél.

A Pénztárszövetség főtitkára hozzátette: az is kérdés, hogy az így megkapott visszatérítést milyen célra fogják majd fordítani az emberek. Vélhetően ez megtakarítási célt is szolgálni fog, sokan próbálnak ebből a plusz jövedelemből olyasmire is félretenni, amire eddig nem volt lehetőségük, ez pedig összességében akár löketet is adhat az öngondoskodásnak – tette hozzá. Más, de szintén fontos kérdés szerinte, hogy mi lesz azokkal a pénztártagokkal, akik már korábban teljesítették idei éves befizetéseiket, hiszen így nem fognak tudni adójóváírással élni (igaz, ők sajnos csak a kisebbséget képviselik).

Póth Viktor, az OVB üzletfejlesztési igazgatója válaszában kifejtette, mivel a kormány jelenlegi lépése egyszeri, így véleményük szerint nem fogja érdemben befolyásolni a hosszú távú öngondoskodási hajlandóságot. Vélhetően lesz némi egyszeri hatása, de azt inkább az év végi eseti díjbefizetéseknél lehet majd tapasztalni. Az OVB-nél általában optimistán látják a jövőt és most is inkább abban bíznak, hogy ezzel a lépéssel a családoknál lecsapódó többletpénz nem egy az egyben fogyasztásra megy majd, hanem tartalékképzésre is jut belőle. Azoknál a háztartásoknál, ahol van érdemi tartalék, megtakarítás ott értelemszerűen a hosszabb távú, rendszeres öngondoskodási termékekről is könnyebben lehet beszélni.

A szakember szerint tehát a döntés elsősorban az egyszeri befizetéseket fogja érinteni, a folyamatos megtakarításokat nem. A szerződések darabszáma, pontosabban tagok száma alapján a pénztárakat érintheti leginkább, mivel ez jelenleg a leggyakoribb forma. Az egy szerződőre, ügyfélre jutó vagyontömeg a NYESZ számláknál a legmagasabb, így befizetés összege tekintetében várható némi visszaesés év végén. A nyugdíjbiztosításoknál leginkább az eseti befizetésekre lehet év végén negatív hatással, a gyakoribb, folyamatos díjas megtakarításoknál erre nem számítanak. Fontos, hogy jövedelmi helyzettől függően akkor is járhat az idei évre nyugdíjcélú adó-visszatérítés, ha egyébként a gyermekneveléssel kapcsolatos visszatérítésre is jogosult valaki, ezért érdemes egyeztetni szakemberrel az adott kérdésről – tette hozzá.

Egy másik, biztosítási piacon tevékenykedő forrásunk azt nyilatkozta, nagy visszaesésre az szja-visszatérítés miatt nem számít a nyugdíjbiztosítási piacon, mivel azonban ez egy egyszeri hatás, várhatóan az év végén a nyugdíjcélú megtakarítások illetve az eseti befizetések volumene csökkenni fog valamelyest.

Szerinte a lépés hatására termékátrendeződés is bekövetkezhet. Ezt azzal indokolta a szakember, hogy bár most sem feltétlenül az adókedvezmény a fő motiváló erő, amiért valaki nyugdíjbiztosítást köt, sokkal inkább a nyugdíjcél, vannak olyan ügyfelek, akiknek az adójóváírás a legvonzóbb eleme ezeknek a termékeknek, így esetükben a biztosítások értékesítése átterelődhet a unit-linked típusú biztosítások felé. A biztosítóknál a portfóliók növelése a fő cél, kompenzálva ezzel az esetleges amortizációt – fejtette ki. A tapasztalatok minden esetre azt mutatják, hogy egy jó portfólióval, vonzó költségszerkezettel meg lehet tartani az ügyfeleket – tette hozzá.

Mizsei Zoltán, a Grantis Hungary Zrt. szakmai vezetője is a fentiekhez hasonló véleményen van: az szja-visszatérítés az év végi eseti befizetésekre és az ekkor kötött új szerződésekre lehet visszatartó hatással, ám a szakértő szerint ez az egyszeri intézkedés nem befolyásolja hosszú távra negatívan a megtakarítók magatartását.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy mindhárom államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításnál van lehetőség az extra befizetésekre. Így az szja-visszatérítés ugyanúgy gyarapíthatja a megtakarítást, mint eddig, mindössze annyi a különbség, hogy nem automatikusan érkezik az öngondoskodási számlára az adó-visszatérítés összege, hanem a megtakarítónak kell egy eseti befizetéssel elhelyeznie.

A Grantis szakértője szerint az igazán nagy kérdés az, hogy ez az egyszeri szja-visszatérítés milyen hatással lesz majd a 2022-es befizetésekre. Ha ugyanis a megtakarító a megkapott szja-visszatérítést eseti befizetésként majd elhelyezi megtakarításként, arra az összegre szintén 20 százalékos adóvisszatérítés jár majd. Ez alapján Mizsei arra számít, hogy jövőre többen akarják majd maximalizálni a nyugdíjcélú megtakarítások után kapható adójóváírást.

Milyen nyugdíjcélú megtakarítások vannak Magyarországon?

Az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításoknak három fajtája létezik Magyarországon:

• az önkéntes nyugdíjpénztárak, melyekhez évente maximum 150 ezer forintnyi adójóváírást igényelhetünk évente,
• a nyugdíjbiztosítások, melyekhez évente maximum évi 130 ezer forintnyi adójóváírás jár,
• illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), melynél 100 ezer forint az éves adójóváírási limit.

Mindhárom esetben az éves befizetésünkhöz viszonyítják az adójóváírás mértékét, ennek arányában a fenti határok szerint 20%-os állami támogatást vehetünk igénybe, melyet szintén befektethetünk a számlán. Fontos, hogy együttesen ezekre a termékekre maximum 280 ezer forintnyi szja-t igényelhetünk vissza.

A MAXIMUM 280 EZER FORINTOS ADÓJÓVÁÍRÁST TEHÁT ÉVI 1,4 MILLIÓ FORINTOS MEGTAKARÍTÁSSAL LEHET IGÉNYBE VENNI, FELTÉVE, HOGY EHHEZ BE IS FIZETÜNK 280 EZERNYI SZJA-T.

A legtöbb magyar egyébként önkéntes nyugdíjpénztárban takarít meg nyugdíjcélra:

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye, hogy:

• itt a legnagyobb az adójóváírás maximuma (150 ezer forint az egészség és önsegélyező pénztárak után igénybe vett adójóváírással együtt),
• ez a legkényelmesebb megtakarítási forma, hiszen gyakorlatilag csak aktívan kezelt portfóliókat vehetünk igénybe,
• tíz év eltelte után hozzáférhetünk a hozamhoz (amely, ha kifejezetten nyugdíjra akarunk spórolni, nem nevezhető mindenképp előnynek, ugyanis időskori önmagunktól vesszük el ezt a pénzt),
• a munkáltató befizetése is gyarapíthatja a félrerakott vagyont.

Hátránya, hogy:

• ha megszorulunk tíz éven belül, nem férhetünk hozzá, maximum tagi kölcsön formájában, ami jelentős plusz költségeket jelenthet.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás előnye, hogy:

• a tanácsadó, biztosító noszogat, hogy fizessük a megtakarításunkat rendszeresen,
• számos olyan plusz extrát tudunk venni, mint a kockázati kiegészítők (vagyis munkaképesség csökkenésére; rokkantságra, tartós betegségre is nyújthat fedezetet), a haláleseti alapbiztosítás, a díjátvállalás, árfolyamfigyelés (szintén nem feltétlen előny, erről itt írtunk), a sok esetben díjmentes portfólió-módosítás lehetősége,

hátránya, pedig:

• ez lehet a legdrágább termék, ha nem jól választunk, ha nem fizetjük rendszeresen, végig az előre meghatározott futamidő alatt, ha pedig az első 1-2 év után mondjuk fel, a tőkénk 80-100%-át is elbukhatjuk (mivel a már igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten is vissza kell fizetnünk),
• a tanácsadó, akinek a zsebébe vándorol a kezdeti költség jelentős része, jellemzően nem lesz ott húsz év múlva is mellettünk.

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A NYESZ előnye, hogy:

• itt a legszélesebb a befektetési eszközök választéka, hiszen nemcsak befektetési jegyeket / egységeket, hanem kötvényeket, részvényeket, egyéb instrumentumokat is választhatunk,
• ha jól használjuk, ez a legolcsóbb megtakarítási forma,
• ha rövid távon fel kell törnünk a számlát, itt szenvedjük el a legalacsonyabb veszteséget,

hátránya, hogy:

• a széles választék a kevésbé pénzügyileg tudatos ügyfeleknek zavarba ejtő lehet,
• a 20 százalékos adójóváírás maximális mértéke itt a legalacsonyabb (100 ezer forint, 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén 130 ezer forint),
• öröklés esetén az adójóváírásra való jogosultság elvész.

Adózás

Az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítások (NYESZ, nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár) mellé nemcsak szja-jóváírást lehet igényelni, hanem ha lejáratig tartjuk őket, adómentesek is, így megspóroljuk többek közt a befektetési alapok, részvények, kötvények, betétek hozamára fizetendő 15%-os kamatadót, szja-t is. Ha lejárat előtt feltörjük ezeket a termékeket, előfordulhat viszont, hogy adóznunk kell, az alábbi paramétereknek megfelelően:

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu