Elvitte az infláció a februrárban életbelépő 4 százalékos minimálbér-emelést, az unióban pedig még az Orbán Viktor szemei előtt lebegő 200 ezres összeg is sereghajtó lenne – olvasható a Népszavában.
Miközben az idén már láthatóan nem törekszik a jelenleg bruttó 167 400 forintos, és az elszálló infláció és euróárfolyam miatt egyre kevesebbet érő minimálbér beígért évközbeni emelésére a kormány, a legkisebb keresetek növelése a napokban a miniszterelnöknek is szívügyévé vált. Orbán Viktor szemei előtt már egy 200 ezres minimálbér lebeg, és erről nemzeti konzultációt is indít.
A csaknem 20 százalékos növelést feltételező összegről először egy múlt heti konferencián beszélt a kormányfő, amikor kijelentette: egy 200 ezer forintos minimálbér van előtte „egy vagy két lépésben”.
Ha azonban ezt az összeget „rázúdítanák” a magyar kis és közepes vállalkozásokra (kkv), akkor azok tönkre mennek, ezért az őket terhelő adókat csökkenteni kell. Minderre a csütörtöki Kormányinfón váratlanul megjelenve, majd a pénteki szokásos “rádióinterjújában” is ráerősített a miniszterelnök. Bejelentette: nemzeti konzultációt indítanak a 200 ezres minimálbérről és a kkv-k adóterheinek jelentős csökkentéséről. Utóbbi kapcsán konkrét lépést azonban nem említett, és a jövő évi adótörvényekből sem olvasható ki ilyesmi. Újságírói kérdésekre is csak annyit árult el: a kormány szeretne ismét egy hosszútávú megállapodást kötni a hamarosan lejáró hat éves bérmegállapodás helyett.
A minimálbéremelés mértékéről minden évben tárgyalnak a munkáltatók és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek, és rendre jelzik, hogy a megegyezést nagyban segítené az adócsökkentés. Ez azonban az idén süket fülekre talált a kormánynál. A hosszas huzavona után így csak az év elején létrejött egyezség értelmében az idén februártól 4 százalékkal emelkedtek a legkisebb bérek: ez éves szinten 3,6 százalékot jelent.
Ezt évközben további 1 százalékos emelés követné akkor, ha a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) 2 százalékponttal csökkenne. Csakhogy a kormánynak nincs ilyen szándéka már az idén, ez egyértelműen kiderül a jövő évi adótörvényekből. Abban ugyanis még jövőre is 15 százalékos szochoval számol a kormány, ami az ideihez képest mindössze fél százalékos mérséklést jelent. A kormány arra hivatkozik, hogy a szochocsökkentés feltétele az évekkel ezelőtti, hat éves bérmegállapodás alapján a 6 százalékos reálbérnövekedés, ez pedig a magas infláció miatt most nem valósul meg. A reálbérnövekedés mértéke ugyanakkor tavaly sem érte el a 6 százalékot, akkor mégis csökkentették a szochot. Vagyis most is a kormányon múlna a dolog.
Ezért is keltett meglepetést a kormányfő 200 ezer forintos minimálbérre, a nemzeti konzultációra és a kkv-k adóterheinek csökkentésére tett javaslata, amit a csütörtöki Kormányinfón váratlanul megjelenve tett, majd a pénteki szokásos “rádióinterjújában” is megerősített. Utóbbi kapcsán konkrét lépést azonban nem említett, és a jövő évi adótörvényekből sem olvasható ki ilyesmi. Újságírói kérdésekre is csak annyit árult el: a kormány szeretne ismét egy hosszútávú megállapodást kötni a hamarosan lejáró hat éves bérmegállapodás helyett.
A jövő évre megszavazott fél százalékos szocho-csökkentésből még nem lesz 200 ezer forintos minimálbér
– fogalmazott érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szerinte egyébként is rosszul lőtte be a 200 ezres célszámot a miniszterelnök. Az európai minimálbér bevezetéséről szóló tervek szerint ugyanis az adott ország bruttó átlagbére felével megegyező összegről kellene indulnia a legkisebb kereseteknek.
A legutóbbi KSH-adat szerint a bruttó átlagkereset márciusban 435 ezer forint volt, vagyis a minimálbérnek ez alapján 217 ezer forintra kellene majd nőnie – mondta. (A 2020-as éves bruttó átlagbér adatot, a 403 600 forintot alapul véve viszont Orbán Viktor közel jár az európai minimálbérhez.) Az irányelvről Kordás László szerint még az idén, de legkésőbb jövőre szavaz az Európai Parlament, azt követően pedig 2 év türelmi idő áll a bevezetésre.
Mindez több, mint 30 százalékos emelést jelentene a legkisebb keresetűeknél. Ezt valóban nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, mert az padlóra küldene számos vállalkozást, és munkahelyeket is veszélyeztetne – ismerte el Kordás László. Szerinte ugyanakkor a magyar vállalkozások nem rosszabbak, mint a cseh, a lengyel vagy a szlovák vállalkozások, amelyek a magyarnál már évek óta jóval magasabb minimálbért fizetnek. A hazai kkv-k is ki tudnák termelni s a magasabb minimálbért, de ehhez csökkenteni kell az adókat, hiszen a magyar béreket rendkívül magas adók és járulékok terhelik. A szakszervezeti vezető szerint azonban nem biztos, hogy ehhez a munkáltatói terheket kell csökkenteni, hiszen abból még nem feltétlenül lesz magasabb bér a dolgozók számára.
Több évre szóló bérfelzárkóztatási program kell
Kordás László nem írta alá az idei bérmegállapodást, mert úgy vélte, az infláció magasabb lesz, mint a tervezett 3 százalék, ezért az éves szinten 3,6 százalékos emeléssel nem lehet majd megőrizni a bérek reálértékét. Ez beigazolódni látszik, hiszen a KSH második hónapja mért 5,1 százalékos inflációt, a jegybank pedig már tartós inflációs kockázatokat, és éves szinten 4 százalék feletti pénzromlást emleget. Kordás László szerint az inflációkövető emelés idei elmaradása miatt legkésőbb jövőre kompenzálni kell a minimálbéreseket. Egy többéves bérfelzárkóztatási programot is ki kell dolgozni, amely megjelöli a kívánatos célt, vagyis az elérendő minimálbérösszeget, illetve az ehhez szükséges lépéseket, például az adó és járulékcsökkentéseket.
A 200 ezer forint is az utolsó helyekre elég
Visszafogottan emelték a minimálbért az idén az Európai Unió tagállamai a koronavírusjárvány gazdasági következményei miatt, a legkisebb keresetek növekedésének mediánja – nemzeti valutában számolva – 3 százalék a tavalyi 8,4 százalékhoz képest – derül ki az Eurofound napokban közölt jelentéséből. A legnagyobb, 5 százalék feletti emelések hat közép- és kelet-európai országban történtek: Lettországban (16 százalék), Szlovéniában (8,9 százalék), Lengyelországban (7,7 százalék), Szlovákiában (7,4 százalék), Bulgáriában (6,6 százalék) és Litvániában (5,8 százalék). Magyarországhoz (4 százalék) hasonlóan 1-5 százalékkal emelték a minimálbért Portugáliában (4,7 százalék), Horvátországban (4,6 százalék), Csehországban (4,1 százalék), Romániában (3,1 százalék), Luxemburgban (2,8 százalék), az Egyesült Királyságban (2,2 százalék), Hollandiában (1,9 százalék), Németországban (1,6 százalék), Máltán (1,1 százalék), Franciaországban és Írországban (1-1 százalék). Belgium, Spanyolország, Görögország és Észtország pedig befagyasztotta a minimálbéreket. Euróban számolva az összegeket, a horvátoknál viszont csak 3,1, a románoknál 1,3, a cseheknél 0,8, a lengyeleknél pedig 0,5 százalékot ér a növelés.
Magyarország pedig az egyetlen csökkenést produkáló tagállam.
Az elszálló forint/euró árfolyam miatt ugyanis az idén 4,1 százalékkal csökkent a magyar minimálbér – a tanulmány készültekor érvényes árfolyamon – euróban számolt összege. Az angol font árfolyam-erősödése ugyanakkor 6,3 százalékos növekedéssel a legnagyobb emelést adó országok közé sorolja az brit minimálbért. Az emelések vizsgálatakor az sem mindegy, mekkora összeg volt a kiinduló alap: a belga vagy a spanyol 0 százalék még mindig 1626, illetve 1108 eurót ér, míg a magyar 167 400 forint mindössze 467 eurót (mostani, erősödő 346 forint közeli árfolyamon számolva 484 eurót). Ennél kevesebbet – 332 eurót – csak a bolgárok kapnak. Az Eurofound adataiból az is látszik, hogy a visegrádi országok is jócskán lehagyták hazánkat: a cseheknél 579, a lengyeleknél 614, a szlovákoknál 623 a legkisebb kötelező bér. A 200 ezer forintos minimálbér mostani árfolyamon 578 eurot érne, vagyis épp beérné a cseh összeget, amit azonban várhatóan szintén növelni a fognak a későbbiekben. Vagyis a lemaradás még így is megmaradna.
Forrás: Népszava
