Némi optimizmusra adhat okot, hogy az elmúlt hónapokban komolyabb romlás nem tapasztalható a saját egzisztenciális helyzetük megítélésével kapcsolatban. A bizonytalansággal párhuzamosan a munkavállalók erősödő motivációját jelzi többek között, hogy az előző évhez képest több mint kétszer annyian lennének hajlandóak akár a saját költségükön is továbbképezni magukat, illetve a válaszadók kétharmada hajlandó lenne a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére – írja a Pénzcentrum.
A több mint háromnegyed éve tartó negatív munkaerő-piaci tendenciák ellenére decemberben a megelőző év hasonló időszakához, valamint 2020 korábbi negyedéveihez képest is magas volt a munkavállalói bizalmi index, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe év végén 70 pontos értéket vett fel. Összességében elmondható, hogy az index stabilitása az előző negyedévhez hasonlóan most is a motivációnak és az újbóli elhelyezkedés esélyének némileg kedvezőbb megítélésének köszönhető.
Ingoványos lett a talaj
A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a munkavállalók – a járvány hatásaival összhangban – a tavalyi adatokkal összevetve kevésbé érzik biztosnak a mostani pozíciójukat: ugyan az előző két negyedévhez képest ez a részmutató is emelkedett, a most regisztrált 77 pont 14, illetve 15 ponttal marad el a 2019, illetve 2018 decemberében felvett értékekhez képest. Szintén csökkenés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az adott válaszadó mennyi időre látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 72 százalékról ugyan 60 százalékra esett azon optimisták aránya, akik több mint öt évre biztosnak látják a munkahelyüket, ugyanakkor az előző negyedévhez képest 8 százalékpontos emelkedés történt, ami mindenképpen érdemi javulásnak tekinthető.
Tavaly óta nem történt érdemi változás azzal kapcsolatban sem, hogy a dolgozók mennyire érzik úgy, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 55 pont az előző év azonos időszakában 56, 2018-ban pedig 52 pont volt, ugyanakkor az előző két negyedévben mért 59, illetve 58 ponthoz képest ez enyhe visszaesésnek mondható.
Konkrétan a munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban szintén visszaesés tapasztalható az előző évhez képest: a most mért 86 pont 7, illetve 8 ponttal marad a 2019-ben, illetve 2018-ban felvett értékekhez képest, ugyanakkor az előző két negyedévhez képest itt sem történt érdemi elmozdulás, vagyis a válság kirobbanása óta az ezzel kapcsolatban kialakult pesszimista tendencia megállni látszik. Ehhez a részmutatóhoz kapcsolódik az is, hogy a tavaly decemberi 76 százalékról 71 százalékra esett vissza azok aránya, akik szerint több mint öt évig biztosan fenn fog maradni a munkahelyük. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az előző negyedévhez képest itt sem folytatódott a negatív irányú mozgás.
Továbbkézés saját költségen
Az előző két negyedévhez képest változatlan, viszont a korábbi évek azonos időszakához képest továbbra is jóval magasabb értéket vett fel a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció: az elért 58 pont 25, illetve 24 pontos ugrást jelent a 2019, illetve 2018 decemberi értékekhez képest, amivel éppen, hogy csak elmarad a nyári rekordmagasnak számító 60 ponttól. A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből az derül ki, hogy az előző év azonos időszakához képest több mint kétszer annyian lennének hajlandóak a saját költségükön is továbbképezni magukat: a tavaly decemberi 33-ról 68 százalékra ugrott ezen dolgozók aránya. Továbbá a válaszadók jelenleg 66 százaléka lenne hajlandó a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, ami 19 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakához képest. Emellett további 22 százalékpontot emelkedett egy év alatt azon válaszadók köre, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is hajlandók lennének bevállalni (46 százalék), illetve 32 százalékról 53 százalékra ugrott azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának.
A tavaly év végi adatok alátámasztják azt a korábbi megfigyelésünket, hogy a magyar munkavállalók általánosságban egy elhúzódó munkaerőpiaci válsággal számolnak, ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy a nyári és őszi időszakkal összevetve további romlást nem tapasztaltunk a saját helyzetük megítélésével kapcsolatban
– mondta el Kiss Márk István.
A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: egyelőre kérdés, hogy a járvány harmadik hulláma fog-e érdemben változtatni a már meglévő járványügyi intézkedéseken és így közvetve miként fogja éreztetni a hatását az álláspiacon.
A felmérésből kiderül, hogy a különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak sem a járvány előtti időszakhoz, sem pedig az előző év hasonló időszakához képest, így továbbra is az átlagnál hagyományosan jobban bíznak a munkahelyükben az érettségivel és diplomával rendelkezők (73, illetve 74 pont), valamint a Nyugat – és Közép-Magyarországon élők (72-73 pont) a Kelet-Magyarországon élőkkel szemben. Életkori bontás alapján a 18-29 és a 40-49 év közöttiek voltak a legoptimistábbak (72-72 pont), utánuk a következnek a 30-39 év (71 pont). Az ötvenes éveikben járó munkavállalók körében 68 pontot, a hatvan felettieknél viszont jóval alacsonyabb (61 pont) értéket vett az index. Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható a bizalmi index kapcsán: a nők körében 69, a férfiaknál 71 pontot mértek.
Forrás: Pénzcentrum
