A KSH legfrissebb kereseti gyorstájékoztatója tükrében jövőre akár tíz százalékkal is magasabbak lehetnek a valorizációs szorzók az idei szorzókhoz képest, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés ellenére. A nyugdijguru.hu írása.
A 2021. január 1. és december 31. közötti megállapítási kezdőnappal nyugdíjat igénylő személyeknek – a koronavírus pandémia okozta gazdasági nehézségek ellenére – egyre kevésbé kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb valorizációs szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.
A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani.
2020. évi nyugdíjigénylés esetén a 2018-as és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2019. év (minden eddiginél magasabb) kereseti szintjéhez igazítani a 2020. márciusában kiadott kormányrendeletben megjelent, minden eddiginél kedvezőbb valorizációs szorzók révén.
2020. évi nyugdíjigénylés esetén viszont a 2019-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2020. év (éves szinten még nyilván nem ismert) kereseti szintjéhez igazítani a 2021. márciusában kiadandó valorizációs szorzók révén.
A KSH legfrissebb (2020. október 30-án közzétett) jelentése tükrében a 2020. január – augusztus hónapokban mért átlagkeresetek jelentős mértékben nőttek az előző év azonos időszakához képest.
2020. január–augusztus időszakban a bruttó átlagkereset 395.400 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 406.000 forint volt. Ugyanebben az időszakban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262.900 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 271.800 forint volt.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,9 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
E friss gyorsjelentés tükrében még nagyobb esély van arra, hogy a tendencia – a koronavírus járvány második hulláma dacára – egész évben fennmarad, vagyis 2021-ben akár 10% körüli mértékben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók.
Így jövőre is folytatódhat az a trend – miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit -, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is érvényes összefüggés.
A 2020-ban alkalmazandó valorizációs szorzók 11,4%-kal magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók, és 40%-kal (!!!) magasabbak, mint például a 2017. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók voltak.
2021-ben az eddigi adatok tükrében még az ideihez képest is jelentősen tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, így a 2021 folyamán nyugdíjat igénylőknek gyakorlatilag már nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.
A valorizációs szorzók alakulásáról figyelmébe ajánlom ezt az összefoglalómat is.
2021-ben egyébként az igényelheti a nyugdíját, aki
– betölti a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatárát, vagyis 1956. második félévében született, továbbá
– az a hölgy, aki jövőre szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító időt, valamint
– természetesen az is igényelheti jövőre a nyugdíját, aki már korábban teljesítette a nyugdíj feltételeit, de a nyugdíja megállapítását még nem kérte.
Forrás: nyugdijguru.hu
