A veszélybe került munkahelyek megmentésére 220 milliárd forintot szánt ITM, de végül talán 50 milliárd sem megy el erre a célra – írja a HVG.
Az eredetileg tervezett összeg töredékét költötte bértámogatásra a kormány – írja a koronavírus-járvány kezdetén tett ígéreteknek utánaszámolva a G7.hu. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) április elején azt közölte, hogy 1200 milliárd forinttal támogatja a munkahelyek megtartását és újak teremtését idén. Később egy kiszivárgott minisztériumi prezentációból az is kiderült, hogy kifejezetten az előbbi célra 220 milliárdot szántak.
A munkahelyek megtartására a kormány két támogatási formát alakított ki: az egyik a csökkentett munkaidős munkahelyvédelmi bértámogatás volt, a másik pedig a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatása. Utóbbi – jegyzi meg a G7 – sok esetben csak Magyarországra lekönyvelt nagyvállalatokhoz kerülhetett, vagyis lényegében külföldi vállalatok kaptak támogatást a magyar közpénzből. A támogatott cégek listája egyelőre nem elérhető.
A rendkívül szűkre szabott feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a magyar cégek a becsült mértékben igénybe venni a támogatásokat
– állapítja meg a jóváhagyott támogatási kérelmek adatait összegyűjtve a gazdasági portál.
A megítélt támogatások összege jelenleg 43 milliárd forint, és ez várhatóan nem növekszik túl nagy mértékben: már júliusban is erősen csökkent mind az igénylések, mind a jóváhagyások száma. Augusztus pedig az igénylés utolsó hónapja, erősítette meg hétfőn György László, az ITM államtitkára.
Így végül a tervezett 220 milliárd forintból jó eséllyel 50 milliárdot sem költ a veszélybe került munkahelyek megmentésére el a kormány.
György arról is beszélt, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás keretében a kormány „több mint 226 ezer” munkavállalónak nyújtott támogatást. Ez az első negyedévben még 4,5 millió foglalkoztatott számához viszonyítva azt jelenti, hogy
csupán minden 20. magyar munkavállalót támogatta a kormány, ami nemzetközi összehasonlításban kiugróan alacsony.
Németországban minden ötödik munkavállaló részesült az ott kurzarbeitnak hívott támogatásokból, Ausztriában pedig minden harmadik munkavállalót támogatta az állam – olvasható a cikkben, amelyből az is kiderül, hogy az OECD-országok közül csak a neoliberális gazdaságpolitikát folytató Lettország bizonyult hasonlóan szűkmarkúnak, mint az Orbán-kormány.
Magyarországon belül is nagyok a különbségek. Főként a tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben és a fővárosban volt jelentős a támogatottak aránya. A munkahelyvédelmi támogatás mindezek alapján kis költséggel egy szűk csoportnak – valószínűleg főként nagyvállalati ipari termelő cégek és beszállítóik számára – volt érdemi segítség.
Forrás: HVG
