Mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik a koronavírus első hullámának idején olyan munkahelyen dolgoztak, ahol a munkáltató azt mondta, vegyenek ki pár, olykor ettől “kicsivel” több nap szabadságot? Az esztendő közel fele még hátravan, a második hullámot pedig már jósolgatják.
7000 fizikai munkavállaló (elsősorban őket érinti az, hogy nem tudtak home office-ban dolgozni) idei szabadságolási statisztikájából látható az, hogy márciusban 92 százalékkal több szabadság kiadása történt irányukban, mint tavaly ilyenkor. Ez a mutató áprilisban már 108 százalékon állt, hangzott el az atv híradójában. Ha pedig lesz még egy hulláma a járványnak, már az alatt sem tudják kiadni a szabadságokat, nemhogy a valódi pihenésre, amire szolgálna.
Máriás Attila munkaügyi szakértő a Híradónak elmondta, a munkavállalót minden évben megilleti az éves szabadsága, ami alapszabadságból és bizonyos tényállások fönnállása esetén pótszabadságokból tevődik össze. A fizikai és a szellemi munkavállalók éves szabadságmennyisége között alapvetően nincs különbség, azonban a számok és a tapasztalatok azt mutatják, a fizikai munkavállalók esetében ez az időarányos szabadságmennyiség sokkal nagyobb arányban erodálódott.
A megoldás abban keresendő, hogy a munkáltató és a munkavállaló jogosult arra, hogy olyan egyedi megoldást kössön, amiben a munkáltató többletszabadságot biztosít a munkavállalónak. Ennek legbevettebb formája az, amikor ez nem fizetett szabadság, de megállapodhatnak abban is, hogy a törvényben biztosított alap- és pótszabadságon túl további többlet és fizetett szabadságot biztosít a munkáltató. Egy tökéletes világban ez rendben is lenne, azonban van még hova fejlődnünk.
Vannak esetek a bíróságon
Portálunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, sok helyen keresgetik az utat a munkáltatókkal együtt azért, hogy megoldást találjanak a szabadságok kiadását illetően, ez azonban igen nehéz. Ahol még van arra lehetőség, hogy cafetériából váltanak át, tehát “pénzt szabadnapra”, ott ez egy járható út lehet. A munkaidőkeret is adhat egyfajta lehetőséget, az azonban tény: meghatározó, hogy mekkora kiesésről beszélünk.
Az alelnök kifejtette, a munkavállaló, ha rajta kívülálló okok miatt nem tudja a munkát elvégezni, főszabály szerint jár számára alapbér.
“Azonban látjuk, hogy ez a megközelítés igencsak átíródott az elmúlt időszakban, és sokféle értelmezést kapott a munkáltatóktól”
– véli.
Kifejtette, ez részben azért van, mert vannak olyan munkáltatók, akik nem tudják kigazdálkodni ezt az alapbért, ők elsősorban az autóipar tekintetében a beszállítói lánc végén állnak. De voltak olyan munkaadók – nagy multinacionális vállalatok is -, akik erre az időre nem fizették ki a törvényben előírt alapbért, hanem annak csak bizonyos töredékét. És persze előfordult, elég sok esetben, ahol egyáltalán nem fizettek.
“Ezeket sorban tárjuk fel, és ha kell, megyünk a bíróságra. Az embereken azonnal segíteni kell, ha nincs jövedelmük, és azt is meg kell vizsgálni mint lehetőség, hogy az állam szándéka és képessége szerint mennyire tud besegíteni ezeknek az időszakoknak az átvészelésében, kezelésében”
– tette hozzá.
László Zoltán véleménye szerint erre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ha eljön az ideje, mint amit eddig sikerült összehozni a magyar kormánynak.
Azt tapasztalja, az elbocsájtott munkavállalók, akiknek azt ígérik, visszaveszik őket a vírus után, ritkán kerülnek vissza ugyanarra a munkahelyre: hiszen addig is élniük kell, de előfordulhat az is, hogy egyszerűen csak megrendül a bizalmuk a munkáltatóban, akinél hosszú éveket ledolgoztak.
A szakszervezethez jó pár esettel fordultak az elmúlt időszakban, és van olyan ügyük, ami 2 hónapja bent van a bíróságon, és már akkor lajstromba is vették, amikor újra megindult az ítélkezés, azt azonban nem tudni, mikor lépik át a határt, hogy az első kedvező ítélet a kezükben legyen.
S hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet? Az alelnök szerint aggasztó, és nem csak azért, mert mindenki tele van bizonytalansággal. Az elmúlt időszakban negatív trendeket láttak kialakulni: a munkáltatói megoldások között számtalan olyannal találkoztak, amelyek sem a törvénynek, sem a jó erkölcsnek nem felelnek meg. Úgy néz ki, a technológiát kézről-kézre adják, és ezekkel lesz a legtöbb baj.
“A kormánynak nem optimális a Munka törvénykönyvéhez való viszonya: nem a társadalmat és annak érdekeit képviselik, hanem a gazdaságot. A kettőnek összhangban kell lennie, azonban a mérleg nyelve elbillent a gazdaság felé”
– mondta.
Úgy véli, miközben vállalkozások viszonylag kis veszteséggel át tudják vészelni ezeket az időszakokat, emberi sorsok mennek tönkre, ez pedig továbbgyűrűzik és meg fog jelenni például az adófizetésben vagy a fogyasztásban is. Ezért nem értik a kormányzati hozzáállást.
A cégek elkezdtek felkészülni
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke kifejtette, ők általában olyan megoldásokra törekedtek a vírus első hullámakor, hogy ne fogyjon el teljesen a munkavállalók szabadsága, így olyan kollektív szerződéseket kötöttek, amikben megfelezték a munkáltató és a munkavállaló költségeit. Ez azt jelenti, hogy például 3 hét szabadság esetén 1 hetet a munkáltató fizetett mint állásidő, 1 hetet kivett a munkavállal szabadságként, és 1-et munkaidőkeret terhére dolgoztak le később.
Az elnök elmondta, az első hullámban a munkáltatók többsége együttműködő volt, de előfordultak szélsőséges esetek is, amikor bírósághoz kellett fordulni, hiszen munkavédelmi törvényeket szegtek meg.
“Szkeptikus vagyok az esetleges következő hullámmal kapcsolatban. Úgy gondolom, a munkáltatók már nem fogják azt az eszközt választani, hogy elküldjék az embereket szabadságra, hanem inkább megpróbálják megoldani munkahelyen belül”
– vélekedik.
Elmondta, láttak olyan intézkedéseket is, amikkel munkakörnyezetet próbálták úgy kialakítani, hogy a fertőzésnek gátat vessenek, a munka azonban nem állt le. S volt olyanra is példa, hogy egy több száz főt foglalkoztató cégnél az egyik dolgozó közeli hozzátartozója lett koronavírusos. Ekkor a munkáltató egy szót sem szólt, hanem mindenkit hazaküldtek, az egész céget fertőtlenítették, majd másnap újraindult a teljes termelés.
“Úgy látom, a kormányzat nem hoz majd olyan intézkedéseket, ami a terjedésnek fog gátat szabni, hanem inkább rábízza a munkáltatókra, hogy oldják meg, ahogy akarják”
– vélekedik.
Kordás végül kifejtette, látszik, hogy a cégek elkezdtek felkészülni a második hullámra, s ahol eddig nem volt pandémiás terv (amivel egyébként minden cégnek rendelkeznie kell), ott is elkészültek.
Forrás:alfahir.hu
