Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma júniusban a májusi értékhez képest, ugyanakkor százezer ember veszítette el munkáját a járvány miatt. Elemzők szerint lassan érheti el korábbi szintjét a foglalkoztatás, a folyamatokat pedig a járvány egy esetleges második hulláma és az ágazatok teljesítménye is befolyásolja – írja a Magyar Nemzet.
A lap idézi a Központi Statisztikai Hivatal friss, második negyedéves adatait, amelyek szerint júniusban 58 ezer fővel dolgoztak többen, mint májusban, a gazdaság újraindulásával ismét nő a foglalkoztatottak száma, arányuk 0,9 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. Tavaly júniushoz képest 38 ezerrel dolgoztak kevesebben.
A kormány intézkedéseinek köszönhetően több mint 260 ezer ember munkahelye maradhatott meg a koronavírus-járványban – ezt Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára mondta el a köztelevízió műsorában. Az államtitkár emlékeztetett: a munkahelyvédelmi bértámogatások kétszázezer embernek segítettek, a munkahelyteremtő bértámogatás több mint negyvenezernek, és a kutatás-fejlesztés területén dolgozó mérnökök közül is körülbelül húszezer munkavállalónak nyújtottak támogatást. Bodó Sándor jelezte: most az a feladat, hogy további intézkedésekkel segítse a kormány azokat, akik vissza akarnak térni a munkaerőpiacra.
Még sok a bizonytalanság
Elemzők szerint a foglalkoztatás bővülése jelzi a gazdaság újraindulását, de azt is mutatja, hogy ez még nem teljes. Bár ágazati adatok egyelőre nincsenek, valószínűsíthető, hogy például a turizmusban még messze van a foglalkoztatás szintje a válság előttitől. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy vélekedik, a következő hónapokban van esély a foglalkoztatás további fokozatos növekedésére, ám ebből a szempontból meghatározó lesz, hogy az esetleges második hullám kapcsán milyen korlátozásokat vezetnek be világszerte, illetve hogy a szórakoztatóipar és a turizmus beindulása mikorra várható.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a három havi átlagos munkanélküliségi ráta emelkedése lassúnak, fokozatosnak hat, miközben a reálgazdaságban ennél gyorsabban mentek végbe a folyamatok. A következő hónapokban a hivatalos munkanélküliségi ráta az ING Bank szakértője szerint az év végére elérheti a hét-nyolc százalékos szintet.
A lap emlékeztet az Eurostat korábban közölt első negyedéves adataira, amelyek szerint Magyarországon kisebb mértékben emelkedett az inaktívak aránya, mint az uniós tagállamok többségében.
Forrás: autopro.hu
