Idén már mérséklődik a béremelkedés üteme, ráadásul az elszabaduló infláció is egyre többet farag le annak reálértékéből.
Tavaly októberben tovább emelkedtek a bérek: a KSH friss adatai szerint a a bruttó bérek 11,6 százalékkal nőttek, így az októberi 2,9 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 8,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A vállalkozásoknál 11,5 százalékkal 374 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek tavaly októberben, ez a költségvetési szektorban – közfoglalkoztatottak nélkül számolva – 10,7 százalékos növekedéssel 374 ezer forint volt. A 378 ezer forintos bruttó bér nettó 250 ezer forintnak felel meg – igaz a KSH továbbra sem közli az öt főnél kisebb cégek béradatait, pedig az rendelkezésére áll. A Policy Agenda korábbi elemzése szerint az átlagbér meglehetősen csalóka, ugyanis azt a foglalkoztatottak felső tíz százalékának bérei húzzák fel ilyen magasra. Ezért lenne célszerű az átlagbér mellett a mediánjövedelmet is közzétenni, ám ezekkel az adatokkal évek óta adós a KSH.
Az októberi 11,6 százalékos béremelkedési ütem némileg felülmúlta a várakozásokat – értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül, alkalmazottként munkában állók száma 0,4 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 0,8 százalékos volt, míg a közszférában 1,7 százalékkal csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest. Az elemző szerint a foglalkoztatás bővülésében immár egyértelműen látható a lassulás, és valószínűleg a jelenlegi szint körül tetőzik majd. Az enyhe növekedést továbbra is a versenyszféra adja, míg az állami alkalmazottak száma csökken. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése, az állami szféra egyes területeit érintő bérmegállapodások és a munkaerőhiány együtt tartotta még októberben is kétszámjegyű szinten a bérnövekedést. Ez várhatóan a tavalyi év utolsó két hónapjában is kitartott, de 2020-ban már egyszámjegyűre lassulhat a bérdinamika, döntően a munkaerőhiány kis mértékű mérséklődése miatt. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy év közben újabb bérrendezéseket jelentenek be a közszférában, így egyáltalán nem zárható ki, hogy összességében idén is 10 százalék felett emelkednek a bérek.
Horváth András szerint a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, míg a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai. Ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.
A kormány szerint idén mind a bruttó, mind a nettó bérek 9,3 százalékkal emelkedhetnek – mindez alig 2,8 százalékos infláció mellett. A drágulás azonban ennél erőteljesebb lesz, a jegybank 3,5 százalékos inflációval számol a bruttó kerestek 8,9 százalékos emelkedése mellett. Vagyis a gyorsuló infláció és a lassuló béremelkedések miatt idén a lakosság reáljövedeleme 4-5 százalékkal emelkedhet, ami még mindig magas, bár fele-kétharmada az elmúlt időszak már-már megszokott hiperdinamikus 7-8 százalékos reálbér növekedésének. A MNB azzal számol, hogy a lakossági reáljövedelem 2020-ban 4,1 százalékkal emelkedhet, szemben a kormány 6,3 százalékos előrejelzésével. A kormány prognózisa ugyan az alacsonyabb inflációból kiindulva tervezi a 6,3 százalékos reálnövekedést – ám ahogy a Takarékbank elemzője is felhívja a figyelmet, kormányzati intézkedésekkel (béremelések a közszférában, adócsökkentések) akár még el is érhető a gyorsabb bérkiáramlás. A kutatóintézetek ugyanakkor megosztottak: a Századvég gazdaságkutató szerint az idén a bruttó bérek akár 9,9 százalékkal is nőhetnek, míg a Kopint-Tárki szerint 8,5 százalékkal nőhetnek – ami a nettó reálkeresetek 5 százalékos bővülését jelentené.
Még csak most indulnak a bértárgyalások
A kormány csak az év utolsó napjaiban hirdette ki a minimálbér, illetve a bérminimum emeléséről szóló rendeletét, emiatt viszont az ágazati bértárgyalások sem kezdődtek meg. Decemberben a szakszervezeti oldal megpróbálkozott a minimálbér emelés újratárgyalásával – hivatkozva a vártnál gyorsabb növekedésre, és a megállapodás egy passzusára, de ez elől a munkáltatók elzárkóztak. Így a következő napokban/hetekben indulhatnak, illetve születhetnek meg az ágazati béralkuk. A Világgazdaság értesülése szerint a kereskedelemben január 20-ig létrejöhet az egyezség, az ágazatban akár 10-15 százalékkal is nőhetnek a bérek – így a bruttó átlag 300 ezer forintra emelkedhet – amely még így is messze lesz a 365 ezer forintos nemzetgazdasági átlagtól.
