Nőnek az adóbevételek a vizsgált országokban, de nagyon eltérő módon állítják össze a költségvetésüket. Vannak országok, amelyek kifejezetten a jövedelem típusú adókra mennek rá, de cserébe a forgalmi adók kulcsa viszonylag alacsony. És vannak a kifejezetten forgalmi adóztatás folyik, erre Magyarországnál nincs jobb példa – mondta el H. Nagy Dániel a Mazars adóigazgatója amelyen az adótanácsadó 2018-as Közép-kelet-európai Adóbrossúra című kiadványának bemutatásakor, amelyben 22 ország adórezsimjét mutatják be és hasonlítják össze, amely jó áttekintést ad a térség adórendszereiről Németországtól a Baltikumon át a Balkánig.
Könyörtelen bírság fenyeget több ezer magyar céget – figyeljen, ha érintett!
Ettől rettegnek a magyarországi multik – sokatmondó kutatás került napvilágra
Összességében az elmúlt évek trendje H. Nagy szerint az, hogy a forgalmi típusú adókat növelik az országok. Ebben jól jön a digitalizáció: minden adatot begyűjtenek az adózókról és célzottan szabályozzák a rendszert.
A közterhek adóéke ebben a régióban viszonylag magasnak mondható: 40 százalék körül áll. Ez nem jelenti azt, hogy nyugaton nincs nagyobb ennél, példaként hozható erre Belgium. Viszont világviszonylatban a szakértő szerint versenyhátrányt jelent a magas érték, Kanada vagy az Egyesült Államok alacsonyabb terheket ró ki, amely vonzóbb lehet a befektetőknek.
Mi a helyzet Magyarországgal?
Az elmúlt években drasztikus adóváltozások nem voltak, ami nem meglepő H. Nagy szerint, mert a választások előtt ez nem is lett volna logikus. “Azt látjuk, hogy a magyar állam a forgalmi típusú adatokat próbálja minél hatékonyabban beszedni” – mondta el a szakértő, példaként pedig az online pénztárgépeket vagy a hamarosan bevezetésre kerülő online számlázási rendszerre és az EKÁER-rendszereket hozta fel.
Fontos változás, hogy van egy új adózóbarát törvény az adózás rendjéről. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal H. Nagy szerint sokkal ügyfélbarátabb és kooperatívabb. Látszik ez az szja-bevallások menetéből, de a társasági pénzügyi beszámolók esetében is rugalmasabb lett a rendszer. Például, akik most első körben elmulasztják a május 31-es határidőt, elsőre nem számíthatnak még bírságra. “Az, hogy a fenyegetettség tudata gyengül, könnyen eredményezi azt, hogy átesnek az adózók a ló túloldalára. Ez sokszor a kötelezettségek teljesítésének a rovására is megy, már a nagy cégek sem mindig foglalkoznak a határidőkkel” – ismertette a lehetséges problémákat H. Nagy Dániel.
A hazai adóék a legnagyobb a tágan értelmezett, Németországtól a Baltikumig és a Balkánig tartó régióban. Bár volt egy jelentős szociális tehercsökkentés, és Varga Mihály kijelentése alapján a jövőben is lesz még, de ezek indokoltak a magas értékek miatt.
Az adócsökkentés felé kéne mozdulni
Magyarország esetében egyértelmű a forgalmi adóztatás: a 27 százalékos áfa a világ egyik magasabbja, míg a társasági adó 9 százaléka a legalacsonyabb Európában. Viszont az nemzetközi trend, hogy áfa-emelkedés történt, az egyetlen kivétel ez alól Montenegró.
Azt nem is tartják reálisnak, hogy a közeli jövőben csökkenne a magyar áfakulcs.A társasági adóknál viszont a kisebb csökkentések voltak jellemzők, de a magyar kilóg a sorból a 10 százalékos vágással. Érdekesség, hogy van két ország, Észtország, Lettország, amelyek a saját útjukat járják. Ott a kifizetett osztalék után kell társasági adót fizetni.
Magyarországon egyértelmű versenyelőny, hogy nincs forrásadó, vagyis az osztalékokat és kamatokat tehermentesen külföldre lehet utalni – akár EU-n kívülre is. Ez H. Nagy szerint egy olyan tényező, amelyből látszik, hogy befektetőbarát ország akar lenni hazánk. A személyi jövedelemadó esetében általánosan az a jellemző, hogy egykulcsos rendszereket használnak az államok. Kivételt jelent Ausztria, Németország, Lengyelország, a balkáni és a volt-jugoszláv országok. Azt nem tartják reálisnak a Mazars szakértői, hogy a jövőben Magyarországon egyszámjegyűvé válna az szja.
Versenyhátrányba kerültünk
A foglalkoztatáshoz köthető adóterhek az elmúlt időszakban csak itthon csökkentek. De fontos kiemelni, hogy még most is az egyik legmagasabb (21 százalék, mert a szochót és a képzési járulékot is figyelembe kell venni.) Visszatérve az adóékre, H. Nagy bemutatta, hogy gyermektelen egyedülállók esetében Magyarországon marad a legkevesebb 500 eurónyi fizetésből a közterhek megfizetése után. Itt rakódik a legtöbb közteher a foglalkoztatásra (100 ezer forint nettó fizetés 182 ezer forintjába kerül a munkáltatónak). “Ebből is látszik, hogy járulékcsökkentés ide vagy oda, van még tér a javításra” – foglalta össze H. Nagy Dániel.
Viszont a családi adórendszer jól működik: ha egy háromgyerekes ember esetében vizsgáljuk, hogy mennyi marad meg a fizetéséből, akkor Európában a harmadik legtöbb pénzt vihetik haza. De ebben az esetben kérdés, hogy a gyermekvállalás mekkora terhet jelent, illetve probléma, hogy a munkáltató terhei ettől nem csökkennek.
Csehország esete érdekes, ahol a családosoknál létezik a negatív személyi jövedelemadó: ha a kedvezményeket nem tudja megkapni, akkor azt kifizeti neki az állam, ha már tovább nem csökkenthető. Viszont ezt a rendszert nehéz összehasonlítani a hazaival, mert szuperbruttósítással működnek – mutatott be egy sajátságos rendszert Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.
Kérdés, mennyire fenyegetők a transzferár-szabályok
Kérdéses, hogy mennyire válik be a gyakorlatba a hazai transzferárazás hatósági ellenőrzése. Ennek lényege, hogy papíron nyereségadóval terhelhetők az olyan szerződéseken keletkezett bevételek, amelyeket két vállalkozás olyan feltételekkel köt meg, amelyek nem tükrözik a piaclogikáját: vagyis valószínűtlen, hogy két független cég, amely a nyereségre hajt, ilyen egyoldalú, egyik fél számára előnyös megállapodásokat kötne. Ez főként a nemzetközi cégekre jellemző.
Magyarország 2017 végén átültette a háromszintű transzferár nyilvántartási kötelezettséget, amely papíron jelentős szigorítást jelent. Emellett a hatóság több dologra lát majd rá az online számlázási rendszer bevezetése után. De a Mazars szakértői szerint itt is az látszik, hogy ügyfélbarát próbál lenni a NAV. “Nem az látszik, hogy helyszínre mennek a revizorok, hanem inkább elébe mennek a problémáknak, jelzést küldenek a cégnek, amely ezután javíthat” – magyarázta Szmicsek, aki szerint a jelenlegi rendszer nem feltétlenül jó, mivel az adózók érzékenysége eleve csökkent, amióta a NAV nem büntet azonnal. Mivel kevésbé érzik kockázatosnak a hatóság által végzett ellenőrzéseket, ezért az önrevíziókat nem hajtják végre. Ez több más területen is látszik.
