A magyar kormány a foglalkoztatás további növekedésével és a konjunktúra folytatódásával számol 2018 és 2022 között. A Brüsszelnek megküldött – de eddig nem reklámozott – konvergenciaprogramból kiderült, hogy a demográfiai folyamatok ellenére a munkaerőpiaci részvétel növekedésével számolnak. A kormány ígérete szerint másfélszeresére nőnek a reálbérek 2022-ig.
Az elmúlt időszakban jelentősen bővülő foglalkoztatottság következtében, illetve a továbbra is erős konjunktúrának köszönhetően a munkaerőpiaci környezet egyre feszesebbé vált. Ezt a tendenciát fokozza a munkaerőpiaci tartalékok fokozatos kimerülése, melynek oka egyfelől a foglalkoztatás növekedése, másfelől a 15-74 éves korú népesség létszámának fogyása – írja a magyar kormány a Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramban. Ezen tényezők miatt az inaktívak száma a 2010-es közel 3,46 millióról 2017-re 2,85 millióra csökkent. Ennek a csoportnak több mint felét a nyugellátásban részesülők teszik ki, esetükben a nyugdíjkorhatár 2022-ig megvalósuló fokozatos emelése illetve a nyugdíjas szövetkezetek révén kínált álláslehetőségek – a demográfiai folyamatok hatása ellenére – növeli a munkaerőpiaci részvételt a következő években.
Erre a következtetésre jutott elemzésében a Portfolio is, azonban arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a foglalkoztatás 2022 és 2025 között eléri a potenciális maximumot, innen már nem növelhető tovább a foglalkoztatás.
A konvergenciaprogram szerint a nappali tagozatos tanulók munkaerőpiaci aktivitását a duális képzésben résztvevők számának gyarapodása és a diákok munkavállalásának szélesebb körű elterjedése növelheti. A gyermekgondozási ellátásban részesülők munkaerőpiaci visszatérését a bölcsődefejlesztési program megvalósulása gyorsíthatja. Ennek a két csoportnak a foglalkoztatása elsősorban részmunkaidőben valósulhat meg – prognosztizálja a magyar kormány.
A munkanélküliség további csökkenését eredményezheti, hogy a kedvezőtlenebb helyzetben lévő, jellemzően keleti és dél-nyugati régiók, munkanélküliségi rátái közelíthetnek a kedvezőbb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező régiók rátáihoz.
– fogalmaz a jelentés. Ennek következtében a munkanélküliségi ráta csökkenésével párhuzamosan további foglalkoztatottak léphetnek be a munkaerőpiacra.
A versenyszférában kialakult munkaerőhiány csökkentése érdekében a kormány döntése alapján a közfoglalkoztatási programokban részt vevők havi átlagos létszámát 2020-ig fokozatosan 150 ezer főre kell csökkenteni a 2016-os 223 ezer főről. Emellett 2018. június 1-jétől felmenő rendszerben, hároméves időszakon belül a közfoglalkozatási jogviszonyban eltölthető maximális időtartam egy év lehet, kivéve, ha a versenyszféra nem kínál reális munkalehetőséget az egyénnek, tehát önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni. Kiemelik: a 25 év alatti, valamint szakképzettséggel rendelkező álláskeresők csak megkötésekkel kerülhetnek bevonásra a közfoglalkoztatásba.
A továbbra is erős munkaerőpiaci keresletet kielégítésében a megkötött hatéves bérmegállapodás – amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését is tartalmazza – következtében növekvő bérek hatására magasabbá váló munkaerő-kínálat is segíthet.
A korábbi és jelenlegi intézkedéseknek köszönhetően, valamint a kedvező gazdasági konjunktúra hatására az aktivitási arány növekedési tendenciája az előrejelzési horizonton is várhatóan fennmarad.
A tartós növekedéssel párhuzamosan a versenyszektorban tapasztalható erős munkakereslet hatására a foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliségi ráta csökkenése is folytatódhat, amelynek eredményeként a jelenleg is az Európai Unió élbolyához tartozó alacsony magyar munkanélküliségi ráta még tovább mérséklődhet.
A korábbiaknál erősebb bérdinamika előretekintve a kormány szerint nem változtatja meg Magyarország versenyképességét. Egyfelől ugyanis a kedvező külső környezet következtében a régiós országok minimálbéreinek és bérszínvonalának felzárkózása is felgyorsult. Másfelől a 2017-ben és az idei évben várt erőteljesebb bérnövekedést követően a versenyszféra korrigált bérhányadának növekedési üteme lelassul. Ehhez hozzájárul a szociális hozzájárulási adó kulcsának következő években megvalósuló további, összesen 8 százalékpontos csökkenése.
A hatéves bérmegállapodás a bruttó bérek gyorsabb emelkedését eredményezheti 2018-ban is. A munkaadói adóterhek 2017-ben 5 százalékpontos, majd 2018-ban további 2,5 százalékpontos mérséklésének köszönhetően a bérköltségek növekedése a bruttó keresetekénél alacsonyabb ütemű.
A bérek emelkedése a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben emelkedhessen a foglalkoztatás.
(Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
Forrás: Portfolio.hu
