A bérmegállapodáson kívül hároméves, középtávú, együttműködési megállapodást fogunk kötni a munkáltatóval, amely már az elmúlt évek problémáit is kezelheti.
Így többek között a korkedvezményes nyugdíjazás eltörléséből adódó problémákat, a munkavállalók kivezetését a munkaerő-piacról, az egészségi állapot felmérés nagyobb hangsúlyt kap majd, ahogy a csökkent munkaképességű munkavállalók rekreációja is. Ezen kívül ehhez a megállapodáshoz kapcsolódik a Kollektív Szerződés bizonyos pontjainak az újragondolása is.
Azt hisszük, hogy az elkövetkező három évben gyakorlatilag a 36800 vasúti munkavállalónak jelentősen fog javulni a helyzete. Természetesen nem vagyunk (…) elégedettek, hiszen egy szakszervezeti tisztségviselő sosem lehet (…) elégedett. De úgy gondoljuk, hogy ez egy kezdő lépés ahhoz, hogy a vasutas munkavállalók fel tudjanak zárkózni a magyar munkaerőpiac jövedelmi viszonyaihoz, és vonzó legyen a MÁV-nál dolgozni. Hiszen ismerjük a jövő év számait is, amikor már 180 ezer forint lesz a garantált bérminimum – jelentette ki Halasi Zoltán.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a megállapodás óriási lépés az állami tulajdonban lévő szolgáltató vállalatok esetében: egy szektor jellegű megállapodást készítettünk elő egy olyan fórum létrehozatalával, ami korábban nem létezett. Ez a Közszolgáltató Vállalatok Konzultációs Fóruma névre hallgat a terveink és javaslataink szerint – jelentette ki Palkovics Imre. Korábban ugyanis
külön-külön minden egyes ágazat, alágazat, vállalatcsoport próbált meg béremelésekben megállapodni. (…) Az elmúlt évek során hol az egyik ágazatban, hol a másik ágazatban – egy évvel ezelőtt a volántársaságok esetében – hirdettek meg sztrájkot, korábban a MÁV-nál is voltak ilyen konfliktusok, de más vállalatokat is említhetnék. És a megoldás mindig az volt, hogy vállalati szinten ezek a konfliktusok feloldhatatlanok, mindig a tulajdonosnak jelen kellett lenni (…) informálisan.
Ezért merült fel a bértárgyalások kezdetén, hogy legyen jelen minden illetékes, kompetens fél: a kormányzat képviselői a tulajdonos nevében és a munkáltatói érdekképviseletet. Utóbbira
a STRATOSZ-t gondoltuk a legalkalmasabbnak, és ők vállalták is ezt az együttműködést. És természetesen azok az ágazati, illetve konföderációhoz tartozó szakszervezetek, akik ezekben a tárgyalásokban korábban részt vettek. És tulajdonképpen ez a halmaz alkotja ennek az állami vállalatcsoportnál lévő konzultációs csoport lényegét.
Palkovics Imre szerencsés egybeesésnek nevezte, hogy a kormány megállapodott a szociális partnerekkel 2016. végén az elkövetkező évekre szóló megállapodás keretében a minimálbér, garantált bérminimum emeléséről. Emellett vállalta ebben a megállapodásban, hogy az elkövetkezendő öt-hat évben 40%-kal emelkedjenek a magyarországi bérek. A Munkástanácsok elnöke örvendetesnek tartja a központi jóváhagyás megszületését a kormány saját vállalataihoz tartozó munkavállalók béremeléséről.
Palkovics Imre egy figyelemreméltó szempontot is kiemelt, ami eltér a versenyszféra “szabad” megállapodásaitól. Mint említette, a Munka törvénykönyve szabályai szerint a többségi állami tulajdonban lévő szektorokban nincs szabad béralku, így a tulajdonos határozza meg elsősorban a megkötött megállapodások tartalmát. Örvendetesnek nevezte, hogy a tárgyalások megkezdésekor 30%-os keresetnövekedést tartalmazó keretszám született. Ez egy hároméves megállapodás: évente átlagban 13 és 14% közötti béremelkedést tesz lehetővé – szögezte le, hozzátéve, hogy óriási jelentőségű, ami történt, hiszen egyrészt ilyen mértékben az elmúlt 28 év alatt Magyarországon a bérek (…) reálértéken és nominálisan sem emelkedtek.
Másrészt Palkovics Imre kiemelte azt a keretet, ami a megállapodás létrejöttét lehetővé tette, és egy új konzultációs fórum megteremtéséhez adott óriási lökést. Palkovics Imre szerint
egy jobb szociális partneri, konzultációs viszony kialakításához, a munkaügyi kapcsolatok fejlődéséhez járult hozzá ez a lépés Magyarországon.
A VKF-hez hasonló, háromoldalú fórum – munkáltatók, szakszervezetek és kormányoldal – létrehozásának kezdeményezői között van a VDSzSz Szolidaritás is. Ismeretes: 2016. október 6-án az alábbi négy, közszolgáltatás területén működő ágazati szakszervezet és egy konföderáció közös kezdeményezést bocsátott útjára:
a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége,
a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége,
a VDSzSz Szolidaritás,
a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége –
és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (mint makroszintű partner)
Közös felhívásukban kérték többek között más ágazati szakszervezetek csatlakozását is. Erre a hívó szóra csatlakozott a kezdeményezéshez a konföderációk közül a Liga Szakszervezetek és a MASZSZ, az ágazati szakszervezetek részéről pedig a HVDSZ 2000, a KKSZ, a VSZ, a PVDSZ és az MTSZSZ is.
Forrás: VDSzSz
