A visegrádi országok szakszervezeti konföderációinak, a CMKOS, ÉSZT, Liga Szakszervezetek, MASZSZ, Munkástanácsok, SZEF, Forum, OPZZ, NSZZ Solidarnosc, KOZ SR vezető képviselői 2018. május 10-11-én, Budapesten tartották soros találkozójukat. A találkozó szervezését és lebonyolítását a MASZSZ házigazdaként végezte.
A V4 szakszervezeti találkozó sorozat több mint másfél évtizedre tekint vissza. Célja, hogy a rendszeres információ, és véleménycsere mellett közös álláspontok elfogadásának is teret adjon. Ez alkalommal a tanácskozás napirendjében kiemelt helyen szerepeltek a régió országainak bérpolitikai kérdései – mind a négy országban elsődleges szakszervezeti cél a bérek emelése, a kelet-nyugati bérszakadék felszámolása. Csehországban három éve folytat kampányt a szakszervezeti szövetség „Véget vetni az olcsó munkának” címmel, megjelenve a médiában, a politikai közéletben és az ágazati szervezetekkel együttműködésben a munkahelyeken. Lengyelországban az OPZZ soron következő kongresszusának fő témája a tisztességes bérek kérdése lesz, s Szlovákiában is folyamatos – és eredményes –tárgyalásokat folytat a KOZ SR a minimálbérek emelése érdekében. Ezzel egy időben az Európai Szakszervezeti Szövetség uniós szinten béremelést célzó kampányt folytat és előkészítés alatt van a felfelé irányuló bérkonvergenciát célzó, a szakszervezetek, kormányok, munkáltatók és nemzetközi vállalatok együttműködésére épülő kezdeményezés.
Ugyancsak kiemelt kérdésként szerepelt a napirendben a Szociális Jogok Európai Pillérének megvalósítása, az aláírást követő nemzeti intézkedések és az uniós szintű lépések áttekintése, ezekhez a szakszervezeti vélemények megfogalmazása.
Kordás László MASZSZ elnök és a találkozót támogató FES regionális képviselőjét követően Liina Carr, az Európai Szakszervezeti Szövetség titkára, majd Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség EU ügyekért felelős államtitkára adtak tájékoztatást a szociális pillér tavaly novemberi, göteborgi deklarációját követő lépésekről, a 20 alapelv konkrét megvalósítási fázisával kapcsolatos kérdésekről. Az első időszakban a munkaélet kiegyensúlyozásáról és az átlátható munkaszerződésekről szóló uniós direktíva tervezetek és az európai bizottság márciusban közreadott szociális igazságosság csomag szerepel napirenden. Ez utóbbinak része az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), mellyel kapcsolatban a magyar kormány kérdéseket és némi kételyeket fogalmazott meg – elsősorban a tagállami hatáskörök megmaradását és az új szervezet hozzáadott értékét illetően. A szakszervezek a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának növelését, a foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések visszaszorítását és a szociális partnerek szélesebb bevonását tartják fontosnak.
Takács Szabolcs államtitkár többször is hangsúlyozta a szakszervezetekkel való kapcsolatok, együttműködés fontosságát.
A régió bérfelzárkóztatásának lehetőségeit, a munkaerő megtartását szolgáló foglalkoztatás-, bér-, és szociálpolitikák kérdéseinek megtárgyalásához Liina Carr adott tájékoztatást az ESZSZ béremelési kampányáról, ami a válság utáni kilábalási, fellendülési időszakban elengedhetetlennek tartja, hogy a munkavállalók bérezése kövesse a termelékenység növekedését. Tarthatatlan, hogy a vállalatok és részvényesek haszna folyamatosan nő, s a megtermelt értékekből a dolgozóknak nem, vagy csak nagyon kis rész jut. A gazdaság fellendüléséhez szükség van a magasabb bérekből következő vásárlóerő növekedésre, az egyenlőtlenségek növekedésének visszafordítására, a szegénység felszámolására.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója elemző előadásának adatai, érvei nagymértékben megerősítik a szakszervezeti követelések jogosságát, rámutatva a régió egyes országainak eltérő helyzeteire is. A hazai tulajdonú, KKV-ék továbbra is lemaradásban vannak a termelékenységet, versenyképességet illetően. Magyarországon a külföldi tulajdonú vállalatok 3,2-szer termelékenyebbek a belföldi tulajdonúaknál – a különbség Szlovákiában 2,4; Csehországban 1,95; Lengyelországban 1,9; míg Ausztriában 1,5-szörös. Nem igazán csökken a gazdaságok szétszakadtsága. A V4 országokban meghatározó a növekvő munkaerő hiány, aminek okai a munkaerő elvándorlás, és a gyorsan növekvő gazdaságok munkaerő igénye. Mindez erősíti a szakszervezetek pozícióit mind a bértárgyalások, mind a foglalkoztatás kifehérítését illetően. Az elemző szerint ezzel párhuzamosan jelentős átalakulás várható a gazdaságok szerkezetében, a vállalkozások nagysága és a tulajdonviszonyok tekintetében. A gyors bérnövekedés a nagyobb termelékenységű és nagyobb bért kínáló cégek felé viszik a munkaerőt. Ez egyben növelheti az átlagos termelékenységet, szerencsés esetben elvezetve a magasabb bér – magasabb termelékenység közelítő egyensúlyához. Ami a KKV szektor jövőjét illeti, ez a ygors bérnövekedés arra kényszeríti majd őket, hogy technológiai fejlesztésekkel és innovációval legyenek termelékenyebbek, ugyanakkor ez sok esetben csődökhöz is vezethet. Ez utóbbi jelentős munkahelyvesztéssel járna. Mindezek megkövetelik az innováció, a szerkezetátalakítási képesség támogatást, míg a munkavállalók számára az alkalmazkodáshoz elengedhetetlen szakképzést, átképzési programokat. Ez pedig a politikai döntéshozók, a kormányzat kiemelt feladata, felelőssége.
A megbeszélésen szó esett az Európai Szakszervezeti Szövetség ez év decemberi kongresszusára való felkészülésről, a V4 országok szakszervezeteinek közös fellépéséről a régiós érdekek mentén. Megállapodás született, hogy a kongresszusi menetrendnek megfelelően folyamatos lesz az egyeztetés és a közös érvek kidolgozása.
A tanácskozást követően a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el:
„A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartása, a jelentős bérkülönbségek felszámolása érdekében. Reális értékelésekre, a gazdaságok valódi teljesítőképességének figyelembevételére építve van lehetőség a kelet-nyugati bérszakadék csökkentésére. Üdvözölték, hogy az idei éves növekedési felmérés (AGS) is hangsúlyozza a reáljövedelmek növekedésének, az egyenlőtlenségek csökkentésének fontosságát.
Hangsúlyozták, hogy az Európai Unió egységes piacának működése és az unó közösségi jogának szociálpolitikai koordinációjából nem maradhatnak ki a bérek. Ennek irányába mutat a Szociális Jogok Európai Pillére, de a valós életszínvonal konvergencia és a szociális dömping importjának megakadályozásához „kemény szabályozásra” van szükség mind uniós, mind tagállami szinten. Ezért a megvalósítási szakaszban a szakszervezetek érdemi intézkedéseket várnak a kormányoktól és az európai intézményektől, a 2012-es Foglakoztatási Csomagra építve. A munkavállalói érdekképviseletek aláhúzzák a Pillér 6b pontjának, a minimálbérek bevezetésének jelentőségét, s azt, hogy a minimálbérek érjék el a medián jövedelem 60%-át, vagy az átlagbérek 50%-át, attól függően, hogy melyik érték kedvezőbb a munkavállalók számára. Egy európai minimálbér eszköz létrehozása elvezethet a bérek felfelé történő konvergenciájához és megerősítheti a szegénység és a szociális dömping elleni harcot. A közszféra és a versenyszféra béreinek pozitív irányba kell konvergálniuk a minőségi közszolgáltatások biztosítása érdekében. Meg kell előzni az elvándorlást, a legképzettebb fiatalok migrációját okozó jövedelmi helyzeteket.
A V4-ek szakszervezetei támogatják az Európai Szakszervezeti Szövetség kezdeményezését az európai bérszövetség megindítására, aminek célja, hogy minden európai részesedjen az unióban létrehozott jövedelemből és javakból, és a lemaradtak felzárkózzanak. Ez jelentősen támogatná az egységes piac és a monetáris unió nagy ígéretének megvalósítását. Ezt várják el a visegrádi országok munkavállalói, polgárai, és csak ezzel lehet megakadályozni az Európa ellenes hangulat, a populizmus, a szélsőjobb erősödését. Fontosnak tartják, hogy a bérszövetségben megfogalmazott célok eléréséhez érdemben csatlakozzanak a munkáltatói szervezetek, a kormányok és a nemzetközi nagyvállalatok. A szakszervezetek készek a komoly, kézzelfogható, eredményorientált érdemi szociális párbeszédre, a tripartizmus keretei között megvalósuló partnerségre, s erre hívják fel partnereiket.
A V4 országok szakszervezetei kezdeményezik, hogy országikban tárgyalások induljanak annak érdekében, hogy a Szociális Jogok Európai Pillére a gyakorlatban megvalósuljon, és mind nemzeti, mind uniós szinten sikeres program projekt legyen. Ehhez elengedhetetlennek tartják, hogy konkrét intézkedések történjenek a szociális jogok, a munka világának demokratikus viszonyai érvényesítése, a rendezett munkaügyi kapcsolatok megvalósulása érdekében. Ennek alapfeltétele az összes fél valódi részvételén és elkötelezettségén alapuló szociális párbeszéd, a kollektív alku rendszerének hatékony működése. Helyre kell állítani a valódi tripartizmust azokban az országokban, ahol szociális partnereket kizárnak az egyeztetésből.”
György Károly
- 05. 13.
Forrás: MASZSZ
