Az egyenlőtlenségek megszüntetését kiemelt kérdésként kell kezelni
IndustriAll Europe VB-ülés
Szófia, 2018. június 12-13.
A válság kezdete óta Európában nőttek az egyenlőtlenségek. Egyre nő a jövedelembeli különbség az egyes országok leggazdagabb és legszegényebb emberei között, a legjobb munkahelyeket kifogó, magasan képzett dolgozók és a prekár módon foglalkoztatottak között, továbbá a technológiai forradalom biztosította előnyöket kihasználók és az ebből kimaradók között. Az egyenlőtlenség növekedése különösen a nőket és a fiatalokat érintette, akik körében ezáltal tovább nőtt a szegénység, és még jobban kizárták őket a munkaerőpiacról. A javak egyenlőtlen elosztása elsősorban ott történik, ahol azt megtermelik: a vállalatoknál.
A jelenlegi gazdasági rendszer lefelé tartó versenyt eredményez. A gazdag kisebbség számára lehetővé teszi, hogy még több pénzt gyűjtsön, a dolgozó többség pedig nincs eléggé megfizetve ahhoz, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítson magának.
Szintén nő a szociális és gazdasági divergencia az egyes tagállamok, régiók (észak, dél, kelet, nyugat), valamint az euróövezet és annak perifériája között. Az Európai Unió jelenlegi politikája a konvergencia nem olyan eszköze, amely erősítené a növekedést, a szociális kohéziót és juttatásokat az állampolgárok és dolgozók számára. Ehelyett inkább aláássa az emberek EU-ba vetett hitét. A hatalmas egyenlőtlenségek dél- és kelet-európai emberek (különösen fiatalok) millióit kényszerítették és kényszerítik továbbra is arra, hogy – a jobb élet reményében – elhagyják hazájukat. Ez az agyelszívás tovább gyengíti a munkaerőpiacokat, és megfosztja a származási országokat attól, hogy hasznot húzzanak a képzésbe és oktatásba való befektetésekből, és tovább súlyosbítják az EU-s tagállamok közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket.
A munkaerőpiacok deregulációja, a kollektív tárgyalási és szociális védőrendszerek, valamint a szakszervezeti jogok elleni támadások, a belső bérleértékelési politikák, továbbá a neoliberális gondolkodás dominanciája okolható ezért a helyzetért. Mindezt tovább súlyosbítják a multinacionális vállalatok, melyek a helyi gazdaságok további specializációját serkentették, de nem használták fel az ezekben az országokban felhalmozott jelentős termelékenységi tartalékot arra, hogy ösztönözzék a K+F-be, az oktatásba és képzésbe való beruházást, fokozzák a kollektív garanciákat és a magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységeket. A nagyszabású privatizáció és a jövedelemkülönbségek növekedése tovább növelte az egyenlőtlenséget.
A társadalmi széttagoltság és szociális dömping jelenti a legnagyobb kihívásokat Európa számára. Ez a már erősödő populizmus és szélsőjobb táptalaja. Az Európai Uniónak még többet kell tennie a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a felfelé irányuló szociális és gazdasági konvergencia támogatása érdekében. Meg kell erősíteni a szolidaritást és a javak újraelosztását az EU-ban. Több és jobb minőségű munkahelyet kell teremteni, javítani kell az élet- és munkakörülményeket, valamint a szociális védőrendszereket.
Az autonóm partnerek közötti szociális párbeszéd és kollektív tárgyalás elengedhetetlen a bérek tisztességes elosztása, valamint a dolgozók számára biztosított jó munkakörülmények és egyenlő bánásmód szempontjából. Az industriAll Europe számára az autonóm alkupozíció erősítése előfeltétele ennek eléréséhez.
Az industriAll Europe a következő politikákat és intézkedéseket követeli az európai intézményektől és nemzeti kormányoktól:
- A gazdaságok megerősítése a magán és közfinanszírozású beruházások ösztönzésével, az innováció támogatásával, valamint az oktatás és képzés javításával.
- A negatív társadalmi hatások csökkentése a technológiai átalakulás és az alacsony CO2-kibocsátású, zöld gazdaságba történő átmenet által érintett munkavállalók számára.
- Elősegíteni a társadalmi kohéziót és haladást az inkluzív munkaerőpiacok támogatásával, az egyenlő bánásmóddal (munkavállalók) és minőségi munkahelyek teremtésével.
- Meg kell erősíteni a kollektív tárgyalási struktúrákat, fel kell őket állítani, ha megszűntek vagy egyáltalán nem voltak, és támogatni kell a megfelelő minimálbér létrehozását, ahol szükséges. Meg kell teremteni a független kollektív tárgyalás feltételeit, olyan mechanizmusokat kell létrehozni, melyek szükség szerint kiterjeszthetők a kollektív megállapodásokra, és támogatni kell a kapacitásépítő intézkedéseket.
- A szakszervezetek és választott képviselőik megerősítése és elismerése előjogaikban, hatáskörükben és a szociális párbeszédben betöltött szerepükben.
- A munkahelyi egészségvédelem erősítése a jó munkahelyi közérzet biztosításának céljával.
- A szociális jogok európai pillérében meghatározott elvek teljes és gyors megvalósítása, a közös jólét felé vezető út első lépéseként.
- Végezetül, vessenek véget a szociális célkitűzések elfojtásának a megszorító európai költségvetési szabályok által, melyek gátolják a szociális befektetések bővítését, legitimálják a munkaügyi normák gyengítését és a bércsökkentést, továbbá a nyugdíjakra és a szociális biztonsági rendszerekre vonatkozó korlátozásokat. A verseny-alapú orientáció helyett aktív európai szociál- és gazdaságpolitikára van szükség, amely a belföldi kereslet erősítésén alapul, a termelékenység növekedésével összhangban lévő bérfejlesztéseken keresztül.
Az industriAll Europe a következőkre szólítja fel a munkáltatói szövetségeket és multinacionális vállalatokat:
- Ne ösztönözzék a szociális dömpinget, és akadályozzák meg bérezési megkülönböztetéseket.
- A munkavállalóik és a helyi régiók felé tanúsított szociális felelősségvállalásukat mutassák ki a munkakörülmények javításával, valamint a szakszervezetek és képviselőik tevékenységeinek elismerésével magas fizetéseken keresztül az értéklánc mentén, továbbá biztosítsanak megfelelő forrásokat a befektetések növelésére a magas hozzáadott értékű tevékenységekbe és a dolgozók kompetenciafejlesztésébe.
- Támogassák és vegyenek aktívan részt a szociális párbeszéd és kollektív alku minden szintjén. Különösen a több-munkáltatós tárgyalások kell elsőbbséget élvezzenek, miután ez a legjobb módja a vállalatok és a munkavállalók számára szóló tisztességes és stabil feltételek biztosításának.
Mi, az industriAll Europe tagjai, együtt lépünk fel az egyenlőtlenségek leküzdése érdekében. Különösen aggasztónak találjuk az egyre mélyülő bérszakadékokat, melyek széleskörű nyugtalanságot okoznak a munkavállalók és a polgárok körében. Az industriAll Europe kezdettől fogva részt vesz az ETUC béremelési kampányában, és támogatni fogja a “Szövetséget a Felfelé Tartó Bérkonvergenciáért”. A munkavállalók és szakszervezetek alkupozíciójának megerősítése kiemelt kérdés számunkra. Cselekvőképességünk szempontjából meghatározó a taglétszám növelése. Az industriAll Europe tagszervezetei tovább fokozzák tagszervezési erőfeszítéseiket, ezért megerősítik a BTUP (a szakszervezet erejének növelése c.) projekt támogatását. Szintén erősíteni fogják a határon átívelő szolidaritást, hogy – tárgyalások esetén – támogassák egymást.
Továbbá szükség van arra is, hogy a munkáltatók és vállalatok aktívabban részt vegyenek a kollektív tárgyalások támogatásában, minden szinten. Az industriAll Europe tagszervezetei elkötelezték magukat amellett, hogy arra ösztönözzék/kényszerítsék a munkáltatói szövetségeket, multinacionális és nemzeti vállalatokat adott esetben, hogy támogassák/tartsák tiszteletben a kollektív tárgyalásokat működési területük és az értéklánc minden szintjén és területén.
A Végrehajtó Bizottság felkéri a Kollektív Tárgyalási és Szociálpolitikai Bizottságot, készítsen cselekvési tervet, amely meghatározza a lehetséges konkrét intézkedéseket.
