Amióta világ a világ, az emberek történeteket mesélnek egymásnak. Anno a tűz körül ülve hallgattuk egymást, manapság online és offline, valós időben vagy felvételről, lazán, barátságosan vagy hivatalosan, számtalan módon adjuk át közlendőnket. A TED stílus egy igazi keverék, ám mégis megfigyelhetőek azon szabályszerűségek, melyeket gyakorlatilag bármilyen téma esetén érdemes alkalmazni, ha azt szeretnénk, hogy ne csak hallgassanak minket, hanem figyeljenek is ránk.
TED – ez a rövidítés mára egyet jelent a modern tudásmegosztással. Sőt, a „TED-es előadás” külön definíciót érdemelt ki: hiszen az általában 18 percnél nem hosszabb, egyszerre gondolatébresztő és szórakoztató előadások könnyen befogadhatóak, inspiratívak. Nem véletlen, hogy az üzleti életben is egyre inkább próbálnak ezekből az előadásokból merítve prezentációkat készíteni.
Végvári Imre, Mányai Csaba és Honti Pál, a TEDxDanubia kurátorainak segítségével megpróbáltuk összeszedni, melyek azon legfontosabb támpontok, melyek egy előadást valóban ütőssé és TED-szerűvé tudnak varázsolni.
Motiváció, hit és lelkesedés
Elsőként kikerülhetetlen, hogy a prezentáló tényleg el akarja mondani, amiről beszél. Legyen szó az éves sales számokról vagy egy új gyógyszer bevezetéséről, ha magát az előadót nem csigázza fel közlendője, nem fogja tudni a hallgatóság érdeklődését sem felkelteni. Ha már motivációról beszélünk, John Foppe tökéletes példa erre.
Csak röviden
Mindig limitált időmennyiség áll az előadó rendelkezésére. Aki nem tudja akár 3 perc alatt elmondani üzenete lényegét, az még nem tudja pontosan, mit is szeretne mondani. Herman Gábor például tudta és közönségelőadóként vállalta azt a kihívást, hogy kevesebb, mint 4 percben mondja el ötletét. Márpedig ez a következő ponthoz vezet.
Idea worth spreading
Minden előadásnak legyen egy konkrétan, tisztán és tömören megfogalmazható esszenciája: egy gondolat, amit érdemes terjeszteni. Egy üzenet, egy tény, egy tapasztalat, amit másoknak is meg kell ismerniük. Diák, szlájdok nélkül is! Joós Andrea előadása tökéletes példa erre.
A történetek ereje
Mindannyian ismerünk számos városi legendát és minden családnak megvannak a saját sztorijaik. A történetek, a személyes élmények azok, amelyek megragadják a figyelmet és rögzítik a közlendőt. Mindig a miértek a fontosak, azokon keresztül maradnak meg a tények. Ennek az előadásnak az első verziója számtalan chartot és diagramot mutatott. Végül dia nélkül állt a színpadra Gyurkó Szilvia.
Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás
Talán a legfontosabb: az igazán sikeres, tartalmas és népszerű előadásokra sokat készült az előadó. Kevés a karizma, a rátermettség. Gyakorlás nélkül nem kerekedhet igazán jó előadás. Csutka István például rendszeresen szerepel színpadon, előadására mégis rengeteget készült.
Mindez a másik irányból is igaz: sok gyakorlással egy kevésbé rátermett és kevésbé karizmatikus előadó is létrehozhatja a ‘TED varázst’. Gáspár Attila például nem egy színpadi ember, története mégis magával ragadta a közönséget.
A kurátorok bevallásuk szerint szinte bárkinek át tudják adni ezt a ‘TED varázslatot’, hiszen mindez tanulható, fejleszthető. Szerintük minden előadás egy párbeszéd a közönséggel, egy közös utazás – vagy legalábbis ennek lehetőségét tartogatja. Ezzel a lehetőséggel ma még nagyon kevesen élnek hazánkban. Pedig ez a lehetőség biztosítja azt, hogy az előadásnak valóban legyen értelme, ne csupán megtörténjen. Ráadásul mindazok, akiknek segítettek már előadást összeállítani, egyöntetűen állítják, hogy a felkészülés során tanultaknak legalább akkora értéke van, mint annak a sikeresebb, hatásosabb és élvezetesebb előadásnak, amely a folyamat végén megszületik.
